Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1962-03-03
' —J — ——— * WMMEi ií 2i! J- G -e -K 4. fannak olyan^elvtársak is, akik a saját gyengeségeik miatt ne:.?, szedetik a politikai vitákat. Saját gyengeségeiket. il-baloldali frázisok mögé rejtik. Jobban szeretik elintézni a dolgokat adminisztratív rendszabályokkal, ;?tb. Ezekkel az okokkal azt hiszem külön-külön is lehetne foglalkozni, de azt hiszem, hogy ha a párt vezetőszerepével kapcsolatos kérdésekkel foglalkozunk, a gyökeréhez,nyúlunk a kérdésnek. A Budapesti PB ülésén felvetődött, hogy mi vélt a Rákosi vezetésnek az alapvető hibája. Ott az előadó elvtársnő úgy " fogalmazta meg, hogy a Rákosi-féle vezetésnek alapvető hibája az volt, hogy nem.alkalmazta alkotóan a-marxizmus-leninizmust a mi viszonyainkra, hanem mbrev sémákat állított fel és ha ez nem is felelt meg az életnek, ezen nem. változtatott, hanem mereven ragaszkodtak hozzá. Mindez összefügg azzal, hogy az elemzések az egyes határozatok megszületése .előtt,elmaradtak, éheikül születtek különböző intézkedések, amelyek' egymás után. halmozták és tetézték a hib'kat. Bálunk a Irlyz-t elemzése elmarad?! már akkor, amikor a magyar proletárdiktatúra létrejöttének körük.:ényeit kellett volna, elemezni, - nem úgy, mint a szovjetunióban/ahol ezt megtették, --pedig más körülmények között"jött létre hazánkban a proletárdiktatúra, mint a ‘■'zovjetunióban. Más volt a társadalmi helyzet, mások voltak a . nelitikaí viszonyok nálunk. Ezek az elemzések már a kezdetnél ( elmaradtak; ' amiből. egy sor hibás gyakorlati következtetés született. amelyek közül .különösen ismert, ami az ipar szerkezeté— I vei kapcsolatos hibákat jelentette, de lehetne sorolni tovább, nemcsak az ipar szerkezetével, hanem vezetésével kapcsolatos kérdéseket, de arai a politikai viszonyokat illeti, itt okoztak rendkívül-súlyos károkat. Pl. a népfront-politikának a hát-i térbe szorítása, amelynek felélesztése csak kb. 1954-ben kezdő’ dött újra. De elmaradt a proletárdiktatúra alkalmazó sóval f összefüggő helyzet elemzése is. E helyett viszont- a demokrácia Szűkítése, a- szövetségi politika szűkítése? jelentkezett, - s meg a párton belül is megkülönböztetések voltak., A szövetségi politika éppen az elemzés elmulasztása miatt a ' ' gyakorlatban' leszűkült és lényegében korlátozódott a különböző 'neves., vgy kevésbe neves pártonkivü.liekkel való taktikázásra. Ebből fakadták a különböző elvtélen engedmények részükre, stb. Ma is hallani . 'ég elv'táriaktól, hogy ma is taktika a párt szövetségi politikája ebben az értelemben. I l A párt vez bő szerepével kapcsolatban a nézetei, .szemléletek hogyan torzultál: el: a felszabadulás időszakában szükségszerű. j volt az, hogy a párt egy-egy államtitkári, vagy gyé.rirazgatói tisztséget a birtokába tudott venni, ez a proletárdiktatúráért I fol/tatott harc előrehaladásáért rendkívül fontos állomások és harci feladatok voltak, de a proletárdiktatúra győzelmével uj helyzet alakult ki -és ebben megint értékelni kellett volna, hogy hogyan tovább és ez az értékelés megint csak elmaradt. . A hatalom megtartásáért ugyanazt a politikát vittük, mint amit a hatalom.megszervezéséért folytattunk. így szűkítették le a párt szövetségi politikájának érvényesülését arra, hogy ez , egyet jelent azzal, hogy a különböző tisztségekben benne vannake a párttagok, vagy nincsenek benne a párttagok. |------------£---------Jl
