Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1962-09-29
r~ n I I > <• * - 4 -A másik a partirányitás problémája, különösen a kommunista frakció kérdésében; vagy pl. nincs a társadalmi önigazgatás fogalma sem. kidolgozva. Ugyanakkor érdemes volna a társadalmi munka szélesebb értelmezését tárgyalni. ,A társadalmi -unka mint az embernevelés eszköze. Nagyon jónak tarta/nám a termeléssel foglalkozó rész részletes elemzését, Jó volna azt is megmondani, hogy azért még sok kérdésben van visszahúzó tendencia, ez igaz, de van egy nagyon erős ismeretelméleti oldala ennek. Az emberek egységes közgazdasági szemlélete gyenge. Pl. a KüST-nél. Javasolom kiegészíteni, ill. kiemelten foglalkozni ezzel a közgazdasági szemlélettel különböző fokon. A művelődés kérdésével kapcsolatban: azt hiszem, tényleg kiemelt feladatokat kellene itt hangsúlyozni olyan tendenciával, hogy ezeket vitassuk meg a közeljövőben. A párttagok műveltségének problémája különösen élesen vetődik fel. A régi pártvezetés afelé vitte az embereket, hogy jó, ha az ideológiai kérdésekben úgy felületesen kiismerik magukat. Eltorzult egy kicsit a szemlélet, ezt helyére kell billenteni. Itt még kiemelném, hogy a párt legyen az egész népművelési szemleletnek és tevékenységnek a veze- /-v tője, bár nagyon sok szervet lehet erre mozgósítani, de a párt legyen az irányitó. Mindenesetre azt kihangsúlyoznánk, hogy a kulturforradalom az lemaradt. Az ideológiai kérdéseknek ez a szélesítése nagyon alapvető, de össze kellene kötni azzal, hogy az ideológiai kérdések tisztázása a párton belül továbbra is nagyon komoly feladat. Az alapszervezetek ugyébé is kell tenni és ezen keresztül szélesíteni. Nemcsak arról van szó, nogy megszokás, sto. nanem az ismeretek elsajátításának problémája vetődik fel. Az utóbbi időben, úgy látom, nagyon sok a személyi kapcsolatok alapján történő különböző dolgok, ügyek intézése, egyes vezetők ismerősöket tömörítenék maguk köré, - s ezt táplálta a kéffrontos harc nem Következetes vitele. A szubjektivizmus ilyenféle megjelenését - véleményem szerint - érdemes volna alaposabban elemezni, tí ez visz egy kicsit a karrierizmus fele is. Eelcsuti elvtárs: A beszámoló jellegét, nogy elvi síkon mozog, helyesnek tartóm és nem tartom helyesnek a határozati javaslatot abból a szempontból, nogy túl általános. A határozati javaslat nelyes, nogy szellemében épít az irányelvekre, de nem helyes, hogy másolja,és sok esetóen ezt teszi, nögziteni kellene a beszámolóban, hogy a műszaki értelmiség, a szakmunkások kérdésében Lényeges változás van, és nogy milyen nagy különbség van az ipari munkások és a faluról bejáró dolgozók között. A Tanáccsal kapcsolatban: hiányzik az, hogy a kerület községpolitikai szempontból milyen irányban fejlődjön, mely területeket kellene itt fejleszteni, hol van lemaradás, stb. Ez talán érinti a körzetek kérdését is. Egyetértek azzal, nogy a tanácsi, a lakóterületi résznél szerepelnek, de az az igazság, hogy halvány fogalmuk sincs arról, nogy tényleg foglalkozni kellene nekik a községpolitikával. Mondjuk meg ezt nekik. Nagyobb hangsúlyt adnék a kispolgári, burzsoá elmélet kérdésének. A művelődéssel kapcsolatban: van érdeklődés és szórakozási igény is, az a kérdés, nogy ennek az igénynek mi a tartalma. Segitünk-e abban, hogy jó legyen ennek a tartalma, vagy szabadjára engedjük? A part azzal szemben nem lehet közömbös, nogy az emberek szabadidejüket milyen könyvekkel szórakozva töltik el. Ezért nem nelyes a határozati jav. 4-ik plaal 1. pontja, hogy a kulturális forradalom a szocialista átalakulás egy része. Nem egy része,, hanem egyik alapvető része. L------------’ J
