Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1961-03-25
r~" I I I g K ö I- 15 - St.szs 760. mely előadásokat a szülők széles L Ha azt vizsgáljuk, hogy a nők korben látogatják, egy-egy előa-j egyes rétegeihez hogyan sikerült dáson 4-600 között van a részt- s a tömegkapcsolat kiépítése, áltavevők száma. Munkánkban arra tö- i iában azt" lehet mondani: minden rekedtünk, hogy az osztályokban | réteg felé megtalálta az utat, kialakuljon az őszinte bizalmon ; bár befolyása a nőmozgalomnak nem alapuló, szülő és pedagógus együtt! egyforma mértékben érvényesül, működése, a nevelés összhangjának: a munkások háziasszony feleségeit megteremtése, fő tevékenységünk- I a kisiparosok feleségeit is sike ' nek tartottuk a kettős nevelés =: rült elég széles körben; a különelleni küzdelmet, amit nemcsak j böző polgári társadalmi állású a vallásos szülők nevelésével, ; nőket; - bevonni a mozgalomba,egyre hanem a többi szülők szocialista ; több egészségügyi dolgozó felesége pedagógiai nevelési módszereinek [ és ügyvéd felesége is tevékenykeelsajátitásával igyekeztünk meg- i dik, festőművészek feleségei között oldani. í páran aktivistái lettek a nőmozga-Különböző ankétokon és előadáso- ! l°limak. kon keresztül.sokat kell magya- j Probléma azonban., hogy a fiatal 'rázni a Nőtanácsnak, mit jelent i asszonyok zömével egyelőre csak a női egyenjogúság. E téren még 1 a terhesgondozáson, a gyermekolnincs egyértelmű értelmezés. Az i fásokon találkozunk, a bölcsődékasszonyok nagyrésze, akár házi- j ben lévő gyermekek fiatal mamáival asszony, vagy KTSZ-ben dolgozik, \ már jobb a kapcsolat. úgy gondolja, hogy az egyenjogú- = ság azt jelenti, ho^y ő maradhat j Ami a nőmozgalom aktivistáit illeazzal a felkészültséggel, ami | ti, amellett, hogy már több fiatal neki van. A női egyenjogúsághoz \ asszony tevékenykedik, még mindig véleményünk szerint nem elég. . j az az általános, hogy inkább a osak az Alkotmány adta lehetőség/ középkor felett lévő asszonyok hanem annak egyik alapfeltétele, i és az idősebb asszonyok dolgoznak hogy ahők maguk is törekedjenek i rendszeresen. saját magukat politikailag, szak-; mailag és.általános műveltségük ; A nőmozgalom kialakult tömegkapnövelese erdekeben képezni. Sok I csolatának és a kerületben lévő —probléma van még e kérdés körül. ? tekintélynek következtében nagyon A nőmozgalom nem győzi hangsúlyoz! SOk nő és egy-két férfi is felkeni, hogy a nőknek nemcsak joguk, ; resi a nőtanácsot egyéni problémaiadé kötelességeik is vannak csa- j ]cal /családi problémák, gyermekladjukkal szemben,.de ezen túl a ; elhelyezés, lakás, munkahely,stb../ társadalom, a szocializmus épi- ; Ez azt jelenti, hogy a nőmozgalc."' tesevel szemben. A háziasszonyok ; felé bizalommal fordulnak kerüldkötelezettségei, hogy a család i tünk lakói, nincs olyan nap,hogy lelkesítője legyen, hasson férjé-; 2-35 vagy 10 ember ne fordulna re, gyermekere, hogy minél jobban; oda problémájával, Mindebből azontegyenek.eleget azon a helyen, ; bán azt is le lehet szűrni, hogy ahol ők eppen.dolgoznak. Sokat ; állami szerveink nem minden esetkeli meg beszélni az 5 éves trv ■ ben magyarázzák meg helyesen,hogy irányelveiről, hogy azt az.üzem! ; pi, lakást nem kaphat, vagy óvodai ben nem dolgozó asszonyok, is .meg-/ férőhellyel nem rendelkezünk, stbc értsék, sajátos módon a kis és ; és ezért keresik a nőmozgalmat, nagy háztartások kapcsolatáról i azonban sok olyan egyéni probléma, kell beszelni, hogy a megértésen á is van, aki azért fordul hozzánk, túl segítsék is . terv k végre- i mert minden fórumot meg akar járni, hajtását. ; Ilyen problémák elmondása közben ■ sokra j 'itkeznek is a nőmozgalo^ .ktrt , ’ ■ -k---------............-d
