Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1961-03-25
r i A csoport-viszonyban és az elosztási-viszonyban elég sok tennivaló, hiba van, arni nem a szocializmus alapjait jelenti, sőt a tulajdon-viszonyokban vetődik fel, hogy ott még meg kell szilárdítani. A tulajdon-viszonyoknak a megszilárdítása megtörtént, ott már szépitünk, javítunk, tehát szocializmust építünk, de még ott is van tennivaló. A csoport-viszonyok kérdésében az osztályviszonyok, az osztály-szervezet alakulásában itt nem nagyon kialakított, nem nagyon elemzett a helyzet. Maga a munkásosztályunk arculata - bál* azt mondjuk, egységes, - de sok minden benne javításra szorul. Feltöltődött, mégegyszer annyi lett. Amikor a kérdés úgy vetődik fel, hogy a termelő erők fejlődése, akkor felvetődik a termelő eszközök fejlődése is, de a munkásosztálynak a fejlődése is, hogy egyáltalán hogyan áll hozzá a , szocializmus építéséhez. Ezen a téren sokat értünk el, különösen az ellenforradalom óta. A munkásosztály helytáll és szilárd. A mezőgazdaságban ez a csoport-viszony sokkal lazább. Ezeket tényleg bevittük oda, alapvető minőségi változásokon mentek át az egész tulajdonviszonyban, az egymáshoz való viszonyban, sőt, még a tudatában, is történik változás. De a változás együtt sem annyi, hogy azt mondhatjuk, hogy a mezőgazdaságban az osztályviszony úgy néz ki, hogy a szocializmus alapjai le vannak rakva. Ezt a csoport-viszonyt alakítgatjuk mostanában. Szervezzük az egységes szocialista parasztságot. Ezt kell itt kialakítani. Egyelőre azt mondhatjuk legjobb esetben, hogy szövetkezeti parasztság. Meg széthúzások vannak a csoportok között a szövetkezetekben a középparasztok, a szegényparasztok között, viták vannak, , hogy ki legyen a vezető, stb. Az elosztás kérdését illetően: nyilvánvaló, hogy itt ütközik össze a társadalmi és az egyéni érdek. A mi bérezésünk, ami lényegében a nemzeti jövedelem elosztását jelenti, az helyes lényegében és ahol problémák’ vannak, ott meg tudjuk oldani. > Megy ennek is a kialakítása, de itt azért még nagyon sok probléma van a bérezésnél és a csoportok hozzáállásánál, viszonyában I is. Az üzemekben vannak olyan problémák is, hogy milyen az ^0 aránya. Pl. a termeléshez való hozzáállásában a műszakiaknak, a vezetőknek, a művezetőknek, hogy végzik el a munkájukat, mennyire állnak helyt. Felvetődik, hogy nagyon sokszor bizony az egyéni érdeket föléhelyezik az össz-társadalmi érdeknek és ez nemcsak a művészeknél van így. Az üzemekben is van ilyen dolog, hogy pl. prémiumot többet adnak, mint kellene, vágj’- nem adnak annyit mennyi kellene. Osztogatnak, osztozkodnak vezetők is és esetleg olyan dolgokat osztogatnak el, ami mögött már nincsen elég megtermelt érték. Vagy pl. az újítások kiffczeté( se, a beruházások, technológiák kidigozása, stb. Ehhez az egész kérdéshez, az alapnak a lerakásához jön az, hogy nekünk olyan anyagi, technikai bázist kell kialakítani, amely megfelel kíxí annak, ami a szocializmus alapjainak lerakását jelenti. Véleményem szerint alapjában meg van az anyagi, technikai bázis az iparban, a mezőgazdaságban ez még nincs megszervezve. Egyes helyeken megvan a megfelelő technika, de sok helyen nagyon kisipari módszerekkel kell, hogy dolgozzanak. Ezért vetődik fel az anyagi-technikai bázis is, bár ez mindig probléma lesz, - de, hogy még sok helyen nincs olyan anyagitechnikai bázisunk, amely a szocializmus alapjainak lerakásához megfelelne. Most már csak arról van szó, hogy minden erővel ezt fejleszteni. Ilyen formán vetődik fel az anyagi-technikai bázis fejlesztése, amely tulajdonképpen az egész csoport-viszonyt elősegíti, fejleszti. h---------------M
