Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1961-03-25
| JUBHIMB SR«r, í ' _2_ ' 1U j A másik kérdés, ami a mezőgazdasággal kapcsolatos. Ott is ugyanezt találjuk. A nagyüzemi módszerek kialakítása megtörtént, 92 %-kal vagyunk a szocialista szektor átszervezésénél. De ezt még mindig legfeljebb csak szövetkezeti gazdálkodásnak lehet nevezni. Ez a helyzet még sok helyen. Még az állami gazdaságokban is, bár ott intenzivebb a munka. A parasztot be lehetett volna az állami gazdaságba vonni dolgozni, de ezt az állam nem bírta volna, szükség volt rá, hogy a mezőgazdaság területén tsz-ek legyenek. Kiss elvtársnő említette a KGST-t. Úgy látom, a magyar munkásosztály szakmai felkészültsége magasabb, mint a bolgár és a románoké, éppen ezért nem lehetne-e, hogy szakmunkás-cserét csináljunk, mint Koreában, Mongóliában is van. Az anyag c. pontjához, a szakmai és ideológiai továbbképzés szerepét illetően. Ez a kérdés nekem vesszőparipám volt. A Tájékoztató a Tanács anyagánál közli, hogy 150 dolgozóból 62 párttag, 10 osztályvezetőből 7-nek van csak 8 általános iskolája. Elvtársak, ez egy türelmi idő a Párt, a Kormány részéről, s azzal már régen foglalkoznak, hogy ezek az elvtársak — megfelelnek-e akár most, akár a későbbiek folyamán ezekre a munkakörökre? Úgy, hogy ez a kérdés - ahogy helyesen vetette fel Kiss elvtársnő, - ezzel a kérdéssel foglalkozni kellene és úgy, olyan formában is, ahogy ő mondta, hogy iskolákat és gimnáziumokat, technikumokat az üzemekbe, mert képzett szakmunkásokra, képzett emberekre van szükség. Trencsényi elvtárs: Szeretnék először is Glázer elvtárssal egy kicsit’ vitatkozni a szocializmus felépítése szempontjából. Ezért elsősorban, mert ez a megfogalmazás a VII. Pártkongresszus részéről - véleményem szerint - sokkal precízebb-; .1 is, mint az a megfogalmazás, amit Glázer elvtárs mond. Itt pontosan kell tudnunk, hogy mit jelentenek a szocialista termelési viszonyok, nem általában, hanem részleteiben is. Kétségtelen, a szocializmus alapjainak a lerakásához a feltételek megteremtődtek, már. a felszabadulás után következő években, de tudjuk milyen fokozatokban történt a szocializmus alapjainak biztosítása előbb az ipar, és most a mezőgazdaság terén. De ha jól vagyok értesülve, 5-10 % között van a ma még nem szocialista szektorban tevékenykedő mezőgazdaság. Nyilvánvaló, hogy ma már más a helyzet, mint pl. 5-4 héttel ezelőtt volt, ezért sem vagyunk tisztában a jelenlegi helyzettel, de biztos, hogy az 5 éves terv befejezése előtt jóval előbb befejeződik. Világos, hogy a hatalom szilárdan a munkásosztály kezében van, tehát minden politikai feltétele megvan, és megvan a gazdasági feltétele is, de nem véletlen az a különbség, ami Csehszlovákia és Magyarország fejlődése között megvan. Nem volt náluk ellenforradalom, ami nálunk egy bizonyos törést jelentett. Elég feladat van még a szocializmus építésében és ezt nem szabad _ szétválasztani úgy, hogy a szocializmus alapjainak lerakása után, kezdődik a szocializmus építése. Ez folyik párhuzamosan az alapok lerakásával együtt, már évek óta. Túlnyomó részben már minden feltétel megvan a szocializmus építésére. A Kongresszus megállapításait kell nekünk szem előtt tartanunk. Az ujLOlsó kérdést illetően: nagyon örülök annak, hogy a PB ilyen fontos elméleti kérdéseket elméleti színvonalon vitat meg és Kiss elvtársnő referátuma - véleményem szerint - igen jó volt, a fő kérdéseket nagyon világosan állította elénk. L----------------------d
