Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1961-05-27
1; r - -í ■ ’ I- 27 - St.sz:145. általában megfelelőnek tartják, jtapasztalattal rendelkeznek. sőt,egyeseket, mint pl. Kincses i Az 1 hónapos bíráskodás még aligha Kálmán /Porcelángyár/ elvtársat ínyújt annyi tapasztalatot, hogy a és Solymosi Jánosné /Főv.Busz/ (beszámolásra elég élményanyag álljon elvtársnőt külön is kiemelték. ; az ülnökök rendelkezésére. A statisztika pedig azt mutatja, j hogy a megválasztott elvtársak \k Közp. Kér. Bíróság az ülnökök személyi összetétele osztályszem- jszakmai oktatásának keretei között pontból is jó. \ foglalkozik a beszámoló tartalmával A személyi kiválasztásra jellemző Iés formájával. Lehet, hogy az ujonan javulás mellett majdnem teljes |hevezetett.rendszer eredményezni | eredménytelenséget kell jelenteni ! fogják szorgaímazniJLeszá-1 az ülnöki beszámoltatási rendszer-1 logjax szorgalmazni a oesza ről és annak kerületi adataiméi, jmolo megtartását, mint azt eddig Hozzá kell azonban fűzni, hoK, ez itót tek. Nem , lehet azonban elhalla negatív kép a fővárosban álca- iSatni hogy ha ilyen beszámolás szerlános és bizonyosan országos vi- I «»•« formában nem is történik meg, z~'- szonylatban sem más helyzet. i egyéni beszelgetesek során azonban v ú isok minden eljut a dolgozókhoz. Az üzemekben nyert t araszt alt. tünk, 1 Készben azért, mert az ülnök kezamelyet a bíróság adatközlése meg-1 aemenyez ilyen tárgyú beszélgetőst, erősít, az, hogy beszámoltatásra .neszben azúromért a dolgozók termálig kerül sor. A mégis előfordu- (mesze>esen kíváncsisággal fordulnak ló szórványos esetek csak megerő- ]a bírósági ügyek fele. sitik azt a,sajnálatos tényt, , i Nem kétséges az sem, hogy azok az hogy a beszámolási kötelezettség- j ülnökök, akik aktivan resztvesznek nek az ülnökök nem tesznek eleget, j a bíróság munkájában és azt megfeilelő formában propagálják, dolgozóit; mulasztásért azonban elsődlege- 1 társaik előtt bizonyos tekintélyre sen nem a népi ülnökök felelősek, j tesznek szert és önként kialakul az mert nem kétséget, nem irható az ?a helyzet, hogy azok ügyes-bajos ő terhűkre, hogy a vállalati párt-; dolgaikkal hozzá fordulnak tanácsért, szervezetek és a vállalatvezetés i erre nem tart igényt, sőt, ide- iA törvényi rendezés, de a kialakult genkednek tőle. A KÖzp.Kér.Bíró- i gyakorlat is minden egyes ülnöktől ság elnökének tájékoztatása sze- ?megköveteli a beszámolást, ugyanakkor rint több alkalommal érkezett pa- \nagyobb üzemek több ülnököt is külnasz, hogy a vállalati párt,ill. ? dánok be. Felmerül a kérdés, hogy szakszervezeti szervek /fővárosi, (vajon nem helyesebb-e ha a megválásaviszonylatban/ a beszámoló előada-itott ülnökök közös beszámolót adnak, sához nem járulnák hozzá, még 0- jmert nem mindenki rendelkezik jó lyan formában sem, hogy az vala- ielőadói képzettséggel és egyes esőmely rendezvényen kerüljön élőn- I tekben megfelelőbb hatást lehet oldásra. önálló ülnöki beszámoló, | érni egy kollektív beszámolóval, - ha ehhez hozzájárulnának is - | ha azt arra alkalmas személy adja viszont kérdéses, hogy e.l; edi..Ányos = elő. Mindezt azonban helyileg lehet lenné-e? A megvizsgált hét vzéfii I és kell eldönteni. Ennek azonban közül csak a Fémbutorgr/árban volt j akadálya, hogy ezzel a kérdéssel szervezett beszámoltatás, amelyet (üzemi vonatkozásban senki sem fog- Harasztovics elvtársnő tartóét ( lalkozik. meS* zz z j Az összes nehézségeket, de különö-De azon túlmenően, hogy a válla- lsen azt figyelembe véve, hogy a most lati szervek nem támogatják a be- ífungáló ülnökök még kevés tapasztaszámolók megtartását, a most meg- (lattal rendelkeznek, a Közp.Kér. választott ülnökök még igen kevés I Bíróság elnöke arra az elhatározásra L-------------------------------------------------I
