Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1961-01-28
[ ■JII—MK, r >•« lepő, hogy ha azt látjuk, hogy ennyi komoly hibára hivta fel a figyelmet a munkáslevelezök száma, megállapitást nyert, hogy a megvizsgált levelek Íróinak 16%-a volt az erkölcsi normák alatt álló idegbeteg, részeges stb, ezzel kapcsolatban az a megjegyzésem, hogy nagyon vigyázzunk erre a megállapításra, mert hogy valaki részeges azt meg lehet állapítani, de hogy valakire rámondjuk, hogy idegbeteg, erre nagyon vigyázni kell, ezzel a minősítéssel, nehogy leszerelje a levelezők komolyabb képviselőit, mert 16% ez igen nagy szám és meggondolni való ez a minősítés. A harmadik amit nem helyeslek, hogy a tájékoztatóba névszerint kerültek be az illetők az ügyekkel együtt. Az igaz, hogy a Pártbizottság egy igen komoly testület, biztos, hogy nem kerülnek ki a dolgok, de névszerint még a Pártbizottság tagjaira sem tartoznak a dolgok, mint pl. annak a két családnak neve, akinek családi ( ügyeiben a Pártbizottság segített, csupán cskk arra, aki a Pártbizottság nevében segített az illetőkön, tehát semmiesetre sem kellett volna a neveket a tájékoztatóba betenni. Glázer elvtárs: Schumeth elvtárs beszámolójában említette, hogy a termelékenység megemelése szempontjából a Pártbizottság javasolja egy üzemszervező mérnök statusának megállapítását.En lehetségesnek tartom nagyüzemeknél /Telefongyár, Danuvia stb/külön státust erre kialakítani, de nem tudom megérteni, hogy egy kisebb üzem, mint a mienk, ott hogy lehetséges a béralap rovására kialakítani ilyesmit.A norma kiigazítás kérdésével kapcsolatban megállapítom, hogy általában a vezetőség, szakszervezet, pártvezetőség jól megfogják ezt a kérdést, azonban a politikai oldalát nem domborítják ki úgy, ahogy kellene. A mi üzemünkben nem alakul ki a pártvezetőség részéről egy olyan munka irányzat, amely nemcsak a párttagok, hanem a pártonkivüli dolgozók körébe is kiterjeszteni a munka jobb megszervezését . Ha ma a munkásokat valami foglalkoztatja ez elsősorban a norma kiigazítás kérdése. Az ellenforradalom óta kemény munkát kellett végezni, hogy a politikai hangulat jó legyen és hogy politikailag is tegyünk valamit eddig a normakérdés állandó felszínen tartása volt ezért szükséges, elhanyagoltuk ezt a kérdést, hogy állandóan foglalkozzunk a normakérdéssel. A Pártbizottságnak ki kellene dolgozni egy olyan módszert, hogy politikailag is megértenék, hogy miért van szükség arra, hogy a norma kiigazítások kérdésével foglalkozzunk. Én ne- ' kém az a fő kívánságom, hogy ezen a területen sikereket érjünk el. Helyesnek tartanám, ha a személyi megtakarítás alapján létrejött béralap differenciának egy részét azoknak a dolgozóknak adták, akik a megtakarításban közreműködtek. Radványi elvtárs: Úgy látom, hogy egy javaslattal hozzá tudok Járulna) á norma kérdéshez. 1960 elején kezdtek a szocialista brigádok megalakulni.A dolgozók felajánlották a normájukat, akkor Palágyi elvtárs is véleménye is az volt, hogy ne fogadjunk el egy ilyen norma felajánlást. De a vállalat gazdasági vezetőjét is szorította a kérdés és úgy láttuk, hogy helyes ez a kezdeményezés és ezért elfogadtuk a norma felajánlást. Első ízben a dolgozókat, akik ezt kezdeményezték, leköpködték, szidták őket, de ez sem állította meg ezt a helyes mozgalmat. Felveti Rózsavölgyi elvtárs, hogy jó volna jutalmazni ezeket a dolgozókat, erre azt javasolnám, ho^y a nyereség részesedés egy bizonyos %»át adnánk ezeknek a dolgozóknak, vagyis a nyereségrészesedésből C “- j