Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1960-06-04
F n Felcsuti elvtárs: A 2-ik oldalon az osztálytagozódás, a kerület lakosainak rétegezödésével kapcsolatban megemlíteném, hogy a statisztika egy dolgot nem eléggé mutat meg. Úgy gondolom, Zuglóban nem kevés deklasszált elem el, akik az elmúlt 15 év alatt hol mint fizikai munkások, alkalmazottakként kerültek besorolásra. Ez nem baj, de velük azért nekünk a lakóterületen végzendő politikánkban mégis számolni kell, mert biztos, hogy ezek egyrésae szembes. helyezkedik és megpróbál ártani. Gondolom, hogy ezek itt ilyen, vagy olyan formában mégis csak negatívan hatnak. A 3-as pontot véleményem szerint világosan kellene megfogalmazni, amely az uj honfoglalókat érinti. Egyértelműen megmondani, hogy itt bizony a szocialista demagógia van, olyan körülmények között, amely magasabb szintű, mint átlag a kerületben. Nem indokolt véleményem szerint pl. a Kerepesi úti telepen nagy számban laknak miniszteriális emberek, s távolról sem olyan szerények, mint egy üzemik, vagy más munkáslakta terület dolgozói. A 3-ik oldal 2.pont a. pontjához: nagyon jó, hogy ilyen történelmi fejlődésben adja vissza az anyag, hogy lassan változó, alakuló, formálódó és javuló tendencia van. Véleményem szerint egy-két '' vonatkozásban jobban kellene ezt érzékeltetni. Gondolom, abból kiindulva, hogy az ellenforradalom okozta károk, a tanácsot ért elvi-politikai területen ért károkat értem, - hogyan lábolt ki a Tanács és ma a kezdeményező szerepe, készsége, reagálása a lakosság által felvetett kérdésekre ma hogyan néz ki. Inkább a párt irányításának módszerbeli része érződik, mégis jó lenne azt megmutatni, hogy a munka tartalmában, a lakosság igényeinek, problémáinak tükrében hogyan realizálódnak. Érdekes lenne pl. megvizsgálni, hogy a Tanács feladatköre az elkövetkezendő években biztos nőni fog. Pl. azt is, hogy milyen a Tanács és az üzemek viszonya. Ezt valahogy alaposabban elemezni, s ehhez tartozik a Tanács és a többi tömegszervezetek viszonya is, mint olyan kérdés, amely a Tanács tömegbefolyását és tömegkapcsolatát érinti. A 4-ik oldalon fent: úgy gondolon, ebben talán túl kategorikusak. Azt hiszem, ez azért sem lehet igy, mert mégis csak a tanácsapparátusának kell kidolgozni az alapelveket és azt vinni a választott szerv elé. Az 5-ik oldalon b. pontot javasolom a c. pont után vinni, tehát ez lenne a c. pont. Az is fontos, hogy azon kivül, hogy összehívják a tanácstago-r kát, hogy a körzetek mennyire képesek ellátni alsóbb szinten a tanácsi munka ellenőrzését. Lemérni hatását a mindennapi életben. Megítélésem szerint a körzeti munkának a fő feladata az lenne, hogy a lakóterületen a lakosság ügyes-bajos dolgainak oldaláról tanulmányozza a politikai munkát és figyelje a Tanács tevékenységét, és adjon jelzéseket a felmerülő problémákról. Azt hiszem, a mi körzeteink nem eléggé tudatosan törekednek ebben az irányban. Egy ilyen befeléélés van a körzetekben, nem eléggé tekintik a körzetüket olyan harci terepnek, amelynek gondja, öröme és bánata kellene, hogy legyen a körzeti vezetőségnek is, s ebből politikát kellene faragni, elsősorban tanácsi politikát. Nem tudom, szükséges-e, hogy tényleg, maguknak a tanácstagoknak a minőségét is jobban elemezzük. Talán érdekes lenne kitérni, arra, hogy milyenek, mennyire élnek együtt a tanácstagok a lakossággal, stb. A tanácsi pártszervezetet illetően: Itt egy sor elvi probléma, tisztázatlan kérdések vannak. Azok a példák, amit itt az anyag hoz, főkép mozgalmi jellegű, itt azt kellene inkább tanulmányozni, hogy a Tanács osztályainak , közigazgatási, államigazgatási kérdésekre mennyire figyel a Tanács pártszervezete, mennyire lép fel kezdeményzően,stb. L-----
