Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1960-10-31
i1'" - — I 00188 j S .. 7 >’ ' St.sz:344. kell érni kerületi szinten, hogy a termelés felfutás kétharmadát hozzulF^ermeiékenysot?bőlr Hiba volt az, hogy “az “előző időszakban non ellenőriztük “kellően a párthatározat végrehajtását, hanem csak általánosságban foglalkoztunk a termelékenység kérdéseivel, és nem konkrétan úgy, hogy a párthatározat végrehajtásáért egy-egy vállalatnak mit kell tennie. Mikor láttuk e téren elkövetett hibákat, hozzáfogtunk a termelékenység vállalatonként! elemzéséhez, megszabtuk a vállalatok feladatait a párthatározat teljesítése érdekében. Sajnos e munka eredménye a III. negyedévi ternelékenységifhk alakulásában még nem realizálódik, mivel a III. negyedév végén született csal; meg az erre vonatkozó konkrét intézkedés és igy ezek intézkedések hatása csak a IV. negyedévben érezteti majd hatását a termelékenységben. 2. / Szakvezetőink nincsenek kellően tisztában, azzal a fontos elvi és gyakorlati kérdéssé!,’"högy~Kogyan"kell""er’t’élSezní"' a termelékenység cCTlendo"“éncTkeHese'ért ToTytatott harcot és azt; ho^y mi ebben F vállalat' feladataEz' az óka"’ahhok, hogy "á "műszaki f ejles zt ess eh nem '"'ke 1 loéiTToglálko ztak, éppen ezért ennek a munkának megjavítása érdekében hozott 1959-ben a kerületi Pártbizottság határozatot a saját erőből történő üzemfejesztésre és üzemfejlesztési munkaközösségek létrehozására, melynek egyik célja, hogy az üzen műszaki fejlesztését elősegítsék saját erőből. Ebben a határozatban hívta fel a kerületi Pártbizottság a vállalatok pártvezutőségeit, gazdasági vezetőit, hogy a műszaki fejlesztés meggyorsítása érdekében igényeljenek "ÖCSI" hitelt, mely hármas célt szolgál. Műszaki fejlesztés, önköltség csökkentés, termelékenység emelkedés. Ezzel a javaslattal csak néhány vállalatunk élt. Pl. Vegyicikk, Fémbútor, Világítástechnika, Vállalataink többsége tartózkodik ettől a lehetőségtől, mivel ez bizonyos kötelezettségekkel és felelősséggel jár. Holott a fenti vállalatok példája bizonyítja, hogy a hitelfelvétel úgy az üzem, mint a népgazdaságnak hasz- • nos, növeli a munka termelékenységét, csökkenti az önköltséget. 3. / Vúllalataink többségéné 1_ a tér..élőerők nincsenek negfelelően k^asznalya, sem az élő", "sem a.'Jie 11 munkahak'^Tűterhelését"nem vizsgáljak ncgTeTöi o en ,' neh~"t~anÜjaiaiiyo zz'ák k hogy milyen íntézkedósekkei le-h'e't~ul.érni az üzemezurvezes, a munkafegyelem e'd'digihéi nőpróbbToku negj avitas’át. Ennek kove'tko zmenye pl., hogy a gépkapaci,tas~kihasznáiásr“"foka a Danuviában az első műszakban 72%, a második műszakban 45%, a harmadik műszakban 12%. Az Aluminiumgyárban az első műszakban 6o-65%, a másodikban 4o%, a harmadik műszak pedig egyáltalán nincs. Az élő munka vizsgálatánál kitűnik, hogy a dolgozók munkaidő kihasználásának foka a gyökerlati 8 órával szemben a Danuviában 7,6 óra,-az Aluminiumgyárban 7,4 óra, a MÁV Hidnühelyben 7,2 óra csak. De van sajnos olyan üzenünk is, ahol a helyzet ennél sokkal rosszabb. Ha a munkanap kihasználási foka vizsgálatánál figyelembe vesszük, hogy a munkanap kihasználás adatai a meglévő laza normákra épülnek , akkor nepáliapithoÚSjuk, “hogy a valóságban a~tenyle*gas nuxkanap kihasználás nem éri el a 7- 7,2 órát sem üzeműink többségében, legfeljebb 6-6,5 órára tehető. L=— ---*--- _J
