Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1960-10-22
-------------------------------í _5_ 00122 •’ Osztom azt a nézetet, hogy ne nagyon beszéljünk uj értelmiségről, mert a régi értelmiség sértve érzi magát. Véleményem szerint az uj értelmiség sorába tartoznak azok az emberek, akik a burzsoázia monopóliumának elvesztésével jutottak olyan helyzetbe, hogy értelmiségivé váltak. Igaz, hogy vannak határok az egyes értelmiségiek között, de éppen ezek igazolják, hogy az uj értelmiség mégis csak a mi, a munkásosztály és a parasztság családjából került ki. De vannak határesetek is. -^ppen ma olvastam a Népszabadságban az egyik nagyüzem főmérnökéről, Korbulyról szóló cikkeket. Teljes mértékben egyetértek pártunk politikájával ezen a téi'en, hogy egyesek elitélik, hogy régi értelmiségieket alkalmazunk, olyanokat, akik kiszolgálták a régi burzsoáziát. Ebben az anyagban, a lj-ik oldalon van egy olyan közlés, hogy a Vásárrendező Iroda személyzeti vezetője úgy nyilatkozik, a főkönyvelőjéről, hogy kiáll mellette, mert becsületes, jól dolgozik. A beszámoló megjegyzi, hogy nyilván ez az,elvtárs nem ismeri a pártunk idevonatkozó határozatát. Én itt egy ilyen ellentmondást látok és erre a kérdésre választ szeretnék kapni az elvtársaktól. Még egy kérdést szelhetnék felvetni: tapasztaltam eléggé képzett elvtársak részéről azt az álláspontot, amely szerint Magyarországon a régi rendszerben a parasztság nem volt osztály. Azzal is találkoztam több helyen, hogy a parasztság ma sem osztály, hanem csak parasztság. Az én nézetem, hogy a parasztság alapvető osztályt képezett és képez ma is. Nálunk ma egységes osztállyá való alakulása megy végbe a parasztságnak, a Horthy-rendszerben nem volt egységes osztály a parasztság, de osztály volt. Gondolom, jó lenne, ha az elvtársak itt állást foglalnának ebben a kérdésben. Fábik elvtárs1 A közelmúltban résztvettem az Aluminiumgyárbán á műszakiak részére szervezett ankéton. A gyár műszaki értelmisége megértette pártunk politikáját, a Kongresszus irányelveit, elsősorban a gazdasági vonatkozású részeket. Arról is meggyőződtem, hogy lelkesen résztvesznek ebben a munkában, mert az első féléves tervet sikereken teljesítették. .Elmondották a résztvevők, hogy milyen rossz hatással van a munkásokra, ha a pártvezetésben a vezetőknél, a felsőbb gazdasági vezetésben zavarok állnak elő. Ami negatív volt ezen az ankéton, hogy nein helyesen foglaltak állást a politikai kérdésekben. Kitűnt, hogy nem értik meg,, hogy a szocializmus épitése nemcsak a munkásosztály érdeke, hanem az ő egyéni érdekük is. Azt sem értették meg, hogy a békeharcot nemcsak a kommunistáknak kell vivni, hanem minden becsületes embernek feladata, hogy a békéért ténylegesen harcoljon és állást is foglaljon ezekben a kérdésekben. Ciák elvtárs beszámolójából és a jelentésből magam is meggyőződtem, hogy mennyire eredményesek azok az ankétok amelyeket munkások és értelmiségiek; munkások és más tudományos dolgozók között; munkások és műszakiak között rendeznek. Itt kitűnik, hogy még nem eléggé tudtuk közelhozni őket az időszerű kérdésekhez, hogy értsék meg végre, hogy nemcsak nekünk van szükségünk az ő segítségükre, hanem nekik is szükségük van a munkásosztály segítségére, hogy a közös célt elérjük. L=-------------- ' _
