Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1960-10-22
r "i 00118 MSZMP. XIV.kér. B/XIV/1/244. Bizottsága. Jegyzőkönyv. Felvétetett 1960. október 22-én a Földtani Intézet kultúrtermében megtartott kibővített PÁRTBIZOTTSÁGI ülésen. Jelen van: 40 PB tag, Dévényi et. a Budapesti PB-tól, 55 meghívott elvtárs. Jegyzőkönyvvezető: Borbély Ferencné. Napirend: A Párt szövetségi és rétegpolitikája kerületünkben. Előadó: Ciák Béla elvtárs. Kiegészítés: Piák elvtárs: 1956-ban az első lépés a munkáshatalom megvédése volt. A parasztság is a magáévá tette ezt. A Munkás-Paraszt Kormány intézkedései eredményezték, hogy a munkás-paraszt" szövetség megszilárdult, másrészt a parasztság termelőkedve megnövekedett. A Párt jelszava, hogy vigyetek őszihte, nyilt politikát a parasztság felé, azt eredményezte, hogy a parasztság látja, hogy az ut a szocialista nagyüzemi gazdálkodás felé vezet és 1958-ban erre az útra adta szavazatát. Ezt a politikát a munkásság is támogatta. A munkásság szövetségese elsősorban a mezőgazdasági nagyüzemben dolgozó parasztság a hatalom kérdésében, persze nem szabad eltaszitani, a baráti kapcsolatot meg kell találni a szövetségen kivüli szegény- és középparasztok felé is. Lényegében hasonló jelenség zajlott le az értelmiség, a városi kispolgárság felé folytatott politikánk vitelében is. A Párt politikájánál figyelembe vette, hogy a proletárdiktatúra megteremtése után szükségszerűen megmaradnak ezek a különböző rétegek, amelyek átnevelese, a munkásosztályhoz való állitása feltétlenül szükséges. . ■ Milyen gyakorlati kérdésekkel találkozunk kerületünkben? Az egyik ilyen főkérdés, hogy vagy osztályharc, vagy szövetségi politika. Nem szószerint kimondva találkozunk ezzel, de a szemlélet ezt mutatja, vagjr más szavakkal, de a lényeg ez. A véleményünk ebben a kérdésben az, hogy a kispolgárság becsületes rétegét be kell vonni a szocializmus építésébe, ugyanakkor a törvénysértőkkel szemben szigorúan el kell járni. Nekünk nem is elsősorban a kispolgári személy felé kell konkrétan folytatni a harcot, a felvilágosító munkát, hanem a kispolgári szemlélet, életmód ellen, amely a munkásosztályt- is megmérgezi. E szemléletből adódnak olyan, helytelen felfogások, a tömegszervezetek vezetőinél, aktiválnál és még pártvezetőségi tagoknál is, hogy egy-egy személy beállítása azért nem helyes, mert az illetőnél a vallásos befolyás eléggé érvényesül, vagy mert szemlélete kispolgári, stb. Tehát eleve elzárjuk ezeket az embereket a fejlődéstől, a közösségtől, ezzel eltaszitjuk őket.
