Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1959-10-03
r —| S r G26 9- 10 -Három területtel foglalkoznánk ezen belül, a közoktatás területével, a közoktatáson belül a munkásosztály műveltsége, szakmai továbbképzésének a problémáival és szükségességével, ennek a feltételeinek a megteremtésével a pártszer ezeteizik részéröl, bevonva itt is elsősorban a szakszervezeteket, és a szakszervezeteken keresztül a 8 általános iskola leiétele, a szakmai továbbképzés biztosítása egész a szakmai minimumtól a mérnökképzésig, másrészt a politechnikai oktatás kialakításában az üzeni pártszervezeteinknek segítő tevékenysége hogyan jutson kifejezésre az iskoláink felé. A másik ilyen fő terület, ez a színház. mozi és könyvtár összehangolt területe, nem kívánok külon-külön beszélni a dolgokról. Itt elsősorban az olyan ellentmondásokra térnénk ki, mint a szoc.müvek felé történő intézkedés a kormány, a Párt részéről, ügyökkor lenn, a tömegek részéről e müvek felé történő igényesség nem tart lépést azzal a követelménnyel, amely szükséges lenne. Ezen belül szeretnénk meghatározni a közönségszervezés feladatait. Az ittlévő aránytalanságokat. Arról vau szó* hogy a jelenlegi tapasztalatok szerint a dolgozók.kÖzönscgMfcgszervezés nyomán a dolgozók nagyobbrésze a könnyű műfaj, az operettek, a Vidám Színpadi előadások felé tolódtak el,és kevesebbrésze a komolyabb a szoc. realista müvek felé. És itt nem a dolgozókban van a probléma, mert egy pár kísérletet már végrehajtottunk, amikor mi magunk vettük kezünkbe valaminek a szervezését, és minden jegy elkelt,sőt, meg talán egy-két színházat meg tudtunk volna tölteni, amikor kibéreltünk színházakat, hanem a közönségszervezésben van a probléma. Abban van a probléma, hogy a pártszervezeteink egyáltalán, hogy úgy mondjam, nem tartják kézben és nem irányított a dolgozóknak az érdeklődése ezek felé a müvek felé. Ezt a problémát szeretnénk kiélezni, megfogni valamilyen oldaláról. Kiindulhatnánk abból is, hogy lényegében a szoc-t építjük, a szoc. építésének együtt kellene, hogy járjon, hogy ennek a szoc. építésnek az eszméje uralkodóvá váljon és e uralkodóvá válásában rendjeivül nagy szerepe van a közoktatás-en túl a színháznak, a mozinak* a könyvnek. Éppen ezért az ittlévő aránytalanságokat kell megváltoztatni olyan arányban, hogy ez a s. oc. realista müvek felé tolódjon el. A harmadik ilyen fő probléma, amivel itt foglalkoznánk, ez az ideológiai harnnalc a vitele, ill. hBOBEKak harc az idealista nézetekkel szemben. És egyben a pártszervezetek szerepe és a természettudományos előadásoknak a szerepe. Itt esetleg tisztáznánk azt, hogy nem lehet összekeverni a klerikális reakciót elleni harcot az idealista világnézettel szembeni harccal. Módszereiben mind a kettő más, mind a kettőt másképp kell vinni. Másrészt itt foglalkoznánk azzal, hogy a kommunisták viszonya a vallás és az Idealista világnézethez és az ezen a téren levő követelményekhez. Ez még iatart, jrajgocíiagánügy lehet, de itt ez nem magánügy, szükségesnek látjuk azért is ezzel foglalkozni, mert ennek megvannak bizonyos jelenségei, amelyek nem egészséges formában nyilvánulnak meg. Ennyit gondolunk a kultúrpolitikai munkával kapcsolatban. I
