Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1959-10-03
r~| - 6 - ' 622 I az 1 főre eső túlóra a nyolc hónap sor ín 35. Ez rendkívül sok. Ép ez drágítja meg, — ez is — a termelésünk®!; és kb. kiszámoltuk, hogy ez az 1,1—es lemaradás az önköltségben kb. annyit tesz ki, mint amennyi a túlóra / felhasználás volt a kerület tervteljesitó— gében. Ha mi/ ezt a túlóra nélkül tudtuk volna ezt a termelési értéket hozni, amelyet hoztunk, a termelékenységünk// megnövekedett volna és az önköltsége is nagymértékben ősökként v >lna. Most mindebből kiindulva, ennek az elemzéséből határoznánk meg ezen a területen a főbb tennivalókat, elsősorban pártszervezeteink, pártpolitikai szempontból, illetve pártszervezeteink tevékenységének szempont jóból. Véleményünk szerint, itt mi 1959 és 196o-as és a következő évek perspektívájában a gazdasági életünk kiugró pontjaként, a gazdasági x tevékenységünk fő irányaként a termelékenység és az önköltségcsökkentést határozza osak meg, semmi mást. Azért, hogy e két fő területre koncentráljunk minden erőt egyrészt a pártszervezetek részéről, másrészt a gazdasági vezetés részéről. Ennek módjaként egy olyan mozgalmat szeretnénk beindítani 196o—ig, amely az üzemekben lévő technika iKgksxxxKXit rekonstruálását jelentené elsősorban helyi erőkből, másrészt a kor/szerütlen technológiínak a kor-eszerü technológiával való felcserélését jelentené. Azért; választottuk ezt a két útját és módját a termeléekenység és az önköltség csökkentésének, mert úgy gondoljuk, és itt szeretnék kikérni a PB véleményét, hogy ki-e indulhatunk, neki-e indulhatunk egy ilyen mozgalomnak, hogy ha mi a meglévő gépparkunkat korszerűsíteni tudjuk az állami beruházás mellett helyi erőből is, akkor lényegében a meglevő technikánkat emeljük magasabb szintre. Elsődleges a termelékenység növekedésé szempontjából: ha mi azZel párhuzamosan a régi korsze^ű^technológiánkat uj, korszerű technológiára tudjuk átalakítani, fokozatosan és erre mozgósítani, dolgozóinkat, ugyancsak a termelékenység és az önköltség csökkentését segítjük elő. Ehhez persze a mi párt szervezeteinknek sok káros szemlelettel szemben kell felvenni a harcot, az olyan szemléletek ellen, amelyek azt mondják, ill. amely a konzervatizmusban nyilvánul meg és abban, hogy a régi, jól bevált módszerekkel nincs probléma. Uj módszerek kialakítása rendkívül sok problémát és okoz. Vagy az olyan szemléletekkel szemben, amely figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a terv az nemcsak egyszerűen az üzem terve, hanem az a népgazdasági tervnek egy része, sőt a szóc. világ terveinek egy része. Miéit fontos ez ellen a szemlélet ellen harcolni? Azért, mert egyrészt a kooperáció, az üzemek közötti kooperációval vannak problémák, amelyek rendkívül nagy szerepet játs: anak az össznépgazdasági terv végrehajtásában. Másrészt az export szempontjából fontos ezt a kérdést ilyen oldaláról a véleményünk szerint felvetni és ezt elemezni. A hai’madik ilyen kérdés, amivel itt foglalkozni kellene a véleményünk szerint, a műszaki színvonal, konstrukciós műveletekről van szó, ezt leszűkítik csak a műszakiakra. És ezt csalt a műszakiaknak adják feladatul, mi pedig kiszeretnénk szélesíteni azüzemi dolgozókra, mert a véleményünk szerint a régi, több évtizedes saakmunkások tapasztalatai, ötletei és kezdeményezései rendkívül sok szerppet játszanak és rendkívül gyors ütemben viheti előre ezeknek a főfeladatoknak a megoldását. Itt ez az egyik rész, tehát amely akadálvozsí% az egész gazdasági vezetésnek az a jcffiiéfefc szemlélete amely a műszaki színvonalnál a műszakiakra koncentrálódik. A másik ilyen szemlélet, amely bizonyos fokik a munkások egy részéről, ai értelmiségiek ellenesség:ében, a műszaki értelmiség lebecsülésében nyilvánul meg. és a harmadik - ebben persze szerepet játszik az, hogy a műszaki é ,telmiség;;iek közül egyeseknek az olyan kijelenté Lhogy én nein politizálok, hogy mi politika mentes emberek vaj yuht
