Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1959-06-27
í -7- «»258 I mert pl. van KISZ titkár, aki nem párttag, akkor pedig miért legyen a vezetőségben, ha párttag, felmerül, hogy megfelelő-e a pártvezetőségbe. S azt hiszem, a félévi munkaterv elkészítése aktuális a pártszervezeteknél és véleményem szerint nagyon.jelentős a választások jó előkészítésében és ebben kellene segíteni a Pártbizottsúgnak, egyben azt is jelentené, hogy szervezetten foglalkozzanak azokkal a feladatokkal, amelyek a Kongresszusi választás előkészítésében rájuk vár. Breyer elytárs: A vezetőségi beszámolók tartalmi részével szeretnék foglalkozni. Az elmúlt években rendkívül sokat foglalkoztunk a beszámoló szervezeti előkészítésével, a taggyűlés lefolyásával. Persze, ez nem helytelen. Azt mondjuk, hogy egy ilyen beszámoló az elvégzett munkáról, a feladatok rögzítéséről szóljon, ez igy van, de a gyakorlat azt mutatja, hogy itt szoktak hiányosságok lenni. Itt kellene segiteni a Partbizottságnak a beszámolók elkészítésénél. Persze az volna a színvonalas, ha egy pár kérdéssel foglalkoznának, de a tagság Megköveteli, hogy más kérdésekkel is foglalkozzanak. Véleményem szerint próbáljunk segítséget adni a pártszervezeteknek, akár Írásban is, fő cél, hogy a pártszervezetek előtt álló feladatokat domborítsuk ki. Gsányiné et. A sejteknek szántunk-e valamilyen szerepet ebben a munkában'? Schumeth elvtárs összefoglalja a vitát: A sejtek más pártszervezetek választásához kapcsolódnak. A társadalmi munkában, s olyan munkába akarjuk bevonni, hogy kerületi szinten elképzeltünk, hogy az 5 éves tervünk egyes problémáit pártéi'tekezlet elé visszük. A sejtek megbeszélnék, hogy szükséges lenne pl. mondjuk a barakiskola helyett egy rendes uj iskola felépítése, ilyen javaslatokkal jönnének a Pártértekezlet felé. Tehát amit nem veszünk be a határozati javaslatba, megszerveznénk, hogy alulról jönnének ilyen javaslatokkal és hogy a lakosság hogyan, mivel akar hozzájárulni. Felmerült sok szempontból, hogy kikérni a párttagság véleményét és a demokrácia szélesítésével kapcsolatos aggályok és ennek továbbszélesitése. xtt meg kell jegyezni, hogy csak addig töreked- Íünk a demokrácia szélesítésére, amíg a centralizmust erősiti. gaza van Cgányi és Glázer elvtársaknak, hogy a nagy”demokrácia" után, az ellenforradalom után még csak 5 évvel vagyunk , s itt utalni akarok arra, hogy a harc nem szűnt még meg. Példa erre a Danuviában történt volt danuviások találkozása, melyre meghívták a volt tőkés gyárigazgatókat - és ezen párttagok is résztvettek - s végül megszavaztak e^y táviratot, hogy ebből az alkalomból üdvözlik a Svájcban élő volt tőkés gyárigazgatót is. Igazuk van az elvtársaknak, hogy nem lehet engedni, hogy személyi kérdésre terelődjön a vita, mert itt akkor eleve megteremtjük a® légkört a befelőforduláshoz, ezért nem lehet engedni, a pártcsoportoknál is csak az előkészítés utolsó időszakában lehet szó, de itt is csak akkor, amikor a pártvezetőség munkájáról van szó. Meg kell mondani azt is, hogy az, hogy személy szerint ki lesz a titkár, stb. az elsősorban a Párt ügye, a Párt belső ügye. Itt szükséges, amit Újvári elvtárs mondott, hogy a pártapparátus munka is úgy alakuljon, hogy a helyszínen rögtön operatív segítséget nyújtson. Még ami felvetődött a kiválogatással kapcsolatban,a stabilitással együtt az utánpótlás is biztosítva legyen,stb. Meg kell mondani, hogy a személyi cseréket mi már megcsináltuk többségében. L-------------------------------J
