Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1958-06-07
p— W 1 I ' Ipari munkások t.es tm. „neye léd./ól■. 1. üzemeinkkel. ’ a munkásosztály L.jsti nevelése, e területről való gondoskodás váltakozó k^pet mutat, annak ellenőre, hogy az állam ós a szakszervezetek ki .il.y anyagi támogatósban - esetenként több 10,000 Ft-bap> részesítik az üzemi sportköröket. A legszervezettebb sportélet a Danuviában működik.. 12 szakosztályban 4J4-en sportolnak rendszeredén,. Ez az üzem "dolgozóinak 18 70-a, Legtöbben a labdarugó , ?0/, 1;crm.éer.et.járó > teke /40/, horgász /3ü/‘ Itt vadász szakosztály is működik^ A Világit ás technikánál a rendszeresen sportolók házibajnokságok rendezéseivel vonják be a sporttal szimpatizáló munkást ársaikat a sportolási lehetőségekbe. Ez ilyenkor az üzem dolgozóinak 20-30 yo-át is megmozgatja. Ez igen jó és követésre méltó' módszernek látszik. ' a A sportolást elősegítő lehetőségek /felszerelés, pálya, stb./ is esetenként más és más képet mutatnak. Legtöbb üzemnek nincs * pályája, vagy nincs felszerel ' 3. R téren 'Legjobb a helyzet a Danuviában., Labdarugó, röplabda-, modern tekepálya áll rendelkezésre. A Postajármü is rendelkezik pályával, A Központi Szerszámgyár rendelkezik ugyan pályával, de azt szóntárolésra használják. A kisebb üzemeknek pálya nem áll rendelkezésre. Ha ven pénzük, bérelnek, ha nincs, meg kell elégedniük a rögtönzött lehetőségekkel. A labdarúgópályák 4-»i bérlete általában 2000,- Ft. Az iskolák tornatermének havi. bére 25O-30O Ft, Az utóbbit, csak azok az üzemi sportkörök engedhetik mo.g maguknak, ahol a t-eremsportok müvelése magas szinten áll, rendszeres kiirt bajnokságban vesznek részt. Az üzemekben megteremtett sportol:'?, i lehetőségek kihasználása más és más , hkí.k l,égcdo_i:,tek, óc általánosan az a helyzethogy. „a.„tömegek , PL s«or <o,lnak„.. A z olyan ' sokat “hangoztatott tömegsportról a mi üzemeink nagy részében beszélni sem lehet. A Zuglóig Gépgyúr 1957* ovi 12000.- Ft, sportköltségvctóséből 11600,- Ft. jutott a labdarúgásra, ahol legfeljebb 25-30 ember sportol rcnszcrcscn és\400.- Ft. n tömegsportra. Ez nem egyedülálló példa. A sportkörökben folyó nevelőmunka'legtöbb esetben nem kielégítő. Gyakori a kövctmlozos, a professzionista - sztár szellem /Danuvia/, a jampec, lólio életmód a- sport dóknál, .A fiatal sportolók legtöbb esetben nem sok jót, tanulnak az idősebb versenyzőktől, esetenként az edzőiktől sem. Az üzemi sportkörök nem használják fel azokat a jó nevelési hagyomány okát, ami't a felszabadulás előtti munkás sportban alkalmaz! k>Az üzemi szakszervezeti. Bizottságok és n KISZ szervezetek lennének hivatottak a sportmu/f- szervezésire, ir.'nyitására. Az ezzel a munkával megbíz >tt d.v társak mindent elkövetnek feladatuk jobb ellátásúra, nem mindig sikerrel. E területen kevés párttag dolgozik, a pártszervezetek figyelme alig terjed ki erre a kérdésre.
