Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1958-06-07
r o 7 z / • ~ <'? — j- ■ A fő mognyilv nulésl formája onnok. a már is.. rt lauez "sok a zsidó vezető,a párt s a kormány vozstői megint zsidók, stb.” Búr özek a jelenségek la legtöbbször burkoltan, négyszemközti beszélgetések sorún hangzanak el, előfordul olyan kirívó példa is, mint pl. az Autóbusz se. .bon, ahol a púrtv jsotősóg titkárához mentek fel dolgozók ég tettől: gz® .írehányábt azért,hogy egy '’zoidót Javasolt" o.gy telepvezetői álláaba, holott az Illőt o ad .ig jól végezi? o munkáját. Egyébként az antiosemltÍE- mus k rdósóbon valamiféle szemérmes á^onhallgot.'aaol akarják egyes pártszervezetekben .. e oldani a kórdóst ahelyett, hogy nyíltan fölvennék a harcot ellene. Mg toll azt is említeni, hogy ilyen jelleg: tora voEetóso oz ollonforrsdalom után a felsőbb szervek részéről som volt igén tapasztalható. A munkásosztály érintő másik kóros tőrülőt a klerikális reakció befolyásának o kérdése. Tapos...Salátáink szerint az olionforradalom őtö 0 ki írna befolyásai a templomba járás, a hittanra mén -s nyíltabb jelenség lőtt, látható ég ügyes jótok szerint üzemekben erősödött is. A 3anuviában,áz az Autóbusz üzemből! és másat minden nap látható, hogy a fizikai dolgozók nem túl nagy része,esőtónkét 3-10-15 dolgosé munkaidő előtt, vagy munkaidő után 5-10 pororo bo-botór a közeli templomba. Az elmúlt totókban jelentkezett a ráhosfslvai plébános ős arra való hivatkozással, hogy vasárnap a temploma o mise alatt túlzsúfolt, kórt oegits■'get, nyilván uj templom építésére gondolt. Itt arról von szó? hogy a Kerepesi ut környékén egy egészen uj városrész épült fel, nyilván innen van, hogy kb. 300 főt befogadó templom túlzsúfolt. De itt szükséges megjegyezni, hogy a Kerepesi úti lakásokat nagyszámban kapták meg a miniaztóriumok, közhivatalok, országos intézmények dolgozói. Ami a munkások gyemetoinok hittanra járását illeti, sajnos ni nos az előző evekhez viszonyított adatunk. 7 iskolát megvizsgálva a következő kép t kapjuk: a hittanra járók közül 5 iskolában 35-33 >a a gyare?.otock munkásszármazású. 2 isko- 1 Iban a Kerepesi útiban 63 ‘ I? Őrnagy esi leányiskolában 67 -a munkássz ármazáau • A hittanra járókat a munkú.sgz ómazásu tanulók számához viszonyítva a következő kópét topjuk: 6 Iskolában a munkásszármazású gyerekek 9-13 -lg járnak hittanra. Egy iskolában, ez Almos vezér téri iskolában a munh'aezármazásu ^yeretok 23 -a, tehát majdnem 1/A-e jár hittanra. Mindez azt mutatja, hogy az egyház befolyása a munkásozülökre óa rajtuk keresztül a gyerekekre móg számottevő. Ennek okai magában az ollonforradalomban, de nőm utolsó sorbonábban is keresendő, hogy egyrészt az állam ős ogy. áz viszonylagos jó viszonyát sokén a vallásossággal való megbékélésnek tekinti, másrészt az ellotfforradalom után általában is gyengült o tormásáét tudományos pi^opaganda, másrészt a párton belül sem érült fel olyan élesen ez a kérdés, mint ahogy szükséges. Az anyagban a munkásosztály egyes rétegeit vizsgálva szó van eígyr szról egy olyan kategóriáról, a :olyiknól muntos-arisztokrati tus vonások, politikai passzivitás jelentkezik. Ezek főként a kiválóan képzett szakmunkások ól kerülnek ki, másrészt f ■? *A ' I CZ------------------------—I
