Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1958-12-20
p- 9 - * Lengyelné et. Az ittlévő határozatok jók és megfelelőek ahhoz, hogy előbbre vigyük a kulturmunkát. Ezenkivül a mozi, szinház és öntevékeny kulturcsoportok szervezése is azt mutatja, hogy jó irányban haladunk. Itt az anyagban van, hogy kisérlegképen létrehoznának kulturfelelősöket, miért kisérletképen? Felteszik, hogy nem lesz jó? A Filmtechnikában a párttitkár volt az egyetlen az üzemek között, aki figyelemmel kiséri végig, állandóan a kulturcsoport munkáját és ma már 300-350-en vesznek ott részt egy-egy politikai előadáson, ugyanakkor a Danuviában egy évben háromszor van előadás és talán ha 15-en vettek rajta részt. Intenzivebben kellene segiteni a kulturcsoportokat az üzemekben. Kérném határozatba hozni, hogy ha lehetséges, koordináljuk a tömegszervezetek vezetőivel a rendezvényeket. Szeretnék vitába szállni Fónay doktorral. Januárban tartunk a művelődéspolitikáról ankétot. Látott-e impresszionista, kubista, vagy naturalista képet a kiállításon, kivéve a Bene Gézáét? Ezért vettem védelmembe ezt a kiállítást. Sarlós et. Az első tapasztalatunk az, hogy nagyon sok helyen félreértik a művelődéspolitikai irányelvek jelentőségét, jellegét. Itt elsősorban a munkásosztály politikájáról van szó, a munkásosztály vezető szerepéről a kultúra egész területén. A munkásosztály politikája azt kell, hogy jelentse, hogy a szakemberek tudomásul kell, hogy vegyék, hogy Magyarországon a marxizmusleninizmus a vezető eszme és ennek szellemében a munkásságot kell szolgálniok, a munkásosztály érdekeit és az egyes munkásokét is. Sokan azt vetik fel: a munkásosztály általában vezető szerepet tölt be, de az egyes munkásoknak nincs meg ehhez a megfelelő képzettségük. A másik probléma az ideológiai nevelés, ami a vitában, az anyagban is és főkép a későbbiek folyamán jobban alá kell huzni. Ezen a területen vagyunk legjobban elmaradva. Itt kettős feladatot látok: az egyik a szocialista ideológia terjesztése a társadalom minden rétege között nemcsak közvetlen, hanem közvetett formában is. Oda kell hatni, hogy a különböző intézmények, hivatali vezetői is az irányelvek alapján nézzék meg, milyen speciális feladataik vannak. A másik a ma még meglévő és erősen ható fellenséges burzsoá nézetek elleni harc. S ezek a nézetek nemcsak mint maradványok, hanem mint ítiss hatáesok is hatnak. Itt megfelokezünk arról, hogy iskoláinkon, egyetemeinken még hatnak az ideológiai eszmék a tanárok részéről, s a kommunista szülők itt nem veszik ki részüket ebből a munkából. Kevésbé lehet elmondani, hogy a kommunista szülők gyermekei hatnának a többi vallásos nevelésű gyermekekre, inkább forditva. Felvetném azt a problémát, hogy a kommunista erkölcs kialakításával és elfogadtatásával is nagyon sokat kell foglalkozni. Még kommunisták is hajlamosak, hogy azt mondják, hogy kommunista erkölcstan nincs , viszont valamilyen erkölcstant tanitani kell. Itt olyan hibákat látok, hogy a kommunisták nem tartanak úgy össze, mint a kommunistákkal szembenállók összetartanak. El kell érmi, hogy a kommunisták kezdeményező szerepet töltsenek be ezeken a helyeken. A különböző rendezvényekkel kapcsolatban: azt hiszik, hogy az emberek csak a kazalon, a Kaboson tudnak nevetni, azért más művészt nem is szerződtetnek. Az Ízlés neveléséhez kapcsolom, hogy érdemes lenne megnézni, hogy az intézmények, tömegszervezetek milyen összegeket költenek el kulturális célokra való pénzből nem kulturális célokra. r----------------- —J
