Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1958-12-20
r "i > mis 1- 4 -Tehát az életbe kerülő ifjúságnak ismernie és szeretnie kell a munkát, becsülni a munkást, mindenféle javak megteremtőjét. Ez azt jelenti, hogy az életre akarjuk előkészíteni az ifjúságot. Vannak ilyenirányú törekvések a kerület iskoláiban is. Az idén szeptemberben 5 általános iskolában és 1 gimnáziumban bevezettük a gyakorlati oktatást, megszaporodtak a tanulók üzemlátogatásai és örvendetes uj jelenség iskoláinkban, hogy nincs olyan általános iskolánk, ahol az idén ne szervezték volna meg idősebb munkások és a tanulóifjúság baráti beszélgetését. Tudunk olyanról, hogy egy-egy iskola tantestülete találkozott egy-egy üzem munkásaival. Érlelődik olyan terv, hogy a középiskolák tanulói hetenként egy napot közhasznú munkával töltenek az élet, a munka megismerése érdekében. Ezek a tények azt bizonyítják, hogy iskoláinkban a PVB útmutatása alapján megindult egy mozgalom a munka megszerettetésére, de ezt kielégítőnek nem mondhatjuk. Ha figyelembe vesszük, hogy a pedagógusok között legutóbb lezajlott ideológiai vitákon - amikor éppen a művelődési politika irányelveit vitatták meg - még mindig a legvitatottabb kérdés a munkásosztály helyzete és ezzel kapcsolatosan az értelmiség helye a mi társadalmunkban - volt. Ha arra gondolunk, hogy az iskolából kikerülő tanulók egyrésze még mindig húzódozik a fizikai munkától, erősítenünk kell a munkásosztály hatását az iskolákra. Az üzemek az általuk patronált iskolának nyújtsanak fokozottabb politikai segítséget. Hivják meg az üzembe pedagógusokat és diákokat, szervezzék meg a munkások és pedagógusok, munkások és diákok találkozóját, hogy igy közvetlen tapasztalatot szerezhessenek a pedagógusok a munkások életéről, munkájuk alkotói szépségéről, Bddigi tapasztalataink azt bizonyítják, hogy ezek a találkozások hatékonyabban sokórás ideológiai vitánál anélkül, hogy lebecsülnénk ezzel az ideolgógiai harc fontosságát, sőt azt kivárjuk hangsúlyozni, hogy ez is egyik fontos és eddig elég lebecsült része volt az ideo!5giai munkának. Az ellenforradalom ideológiája a legnagyobb zűrzavart kerületünkben is az értelmiség soraiban okozta: ezen a területen hatottak a legjobban a burzsoá eszmék és revizionista nézetek. így volt ez a kerület tudományis intézményeiben is. Ahol ezekben az intézményekben jól működő pártszervezetek vannak és bátran kezdeményeznek ideológiai vitákat, ott szivesen hallgatják a marxista okfejtéseket /Földtani, Műanyagipari/ ott sok pártonkivülit megnyertünk már a szocializmus hivének. Ahol azonban gyengébbek a pártszervezetek, mint pl. Állategézzségügyi Intézet, ott eléggé passzívak még ma is az értelmiségi dolgozók. Ezekben az intézményekben a tudományos dolgozók között kulturális élet lényegében nem folyik. Ha van is egy-egy klubdélután, csak akkor mennek el, ha biztosítva van a "politikamentesség". Figyelembe kell venni, hogy kerületünkben 300 tudományos dolgozó van, ezek közül 59 párttag, tehát az arány nem mondható rossznak és ha pártszervezeteink nagyobb gondot fordítanak a fiatal tudományos káderek ideológiai képzésére, ott van is lehetőség a további előrehaladásra. A művészeti és kulturális intézményeinkről: kerületünkben számottevő ezeknek az intézményeknek a száma - és országosan is nagyon fontosak /Hunnia, Szinház- és Filmtudományi, Mezőgazdasági, Szépművészeti Muzeum, Műcsarnok, Állatkert, stb./. Ezekben az intézményekben elég sok olyan ember dolgozik, akik erősen <---—
