Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1957-05-06
r "i Evek óta milliókat dobunk ki a szemétbe azért, hogy nem csinálunk előzőleg próbagyártást. ha nálunk egy ember próba nőikül csinál valamit, behívjuk a párthelyiséfebe és megmondjuk neki, hogy vegye tudomásul, hogy ez így nem mehet, s a beszélgetés után nem .fordul elő, hog„ próba nélkül csinál valamit. hadványi ét. Világítástechnika. Egyezerre akarjuk leváltani a főtechnológust, a főmérnököt, azokban az a baj, hogy nem váltunk le senkit. szemünkben megindult a gazdasági élet olyan módon, hogy ma már közel állunk ahhoz a hangulat, oz, ami október előtt volt, illetve annál jobb hangulathoz, május 1-c előtt röpgyülésekot tartottunk, elértük azt, hogy azt mondták a dolgozók, hogy teljesen más lesz a párt politikája, mint eddig volt, ezért területileg kivonulnak, persze nem mindenütt volt ilyen a hangulat. Van 5-6 művezető, aki nem lépett be a pártba, ezek nem uszítottak nyíltan, de nem is támogattak, de a gazdasági munkájuk úgy néz ki, hogy a vállalatot előbbre viszik. A főmérnököt egyszerűen le sem tudnánk váltani, mert a világítás techrikai szakmában olyan szakember, hogy nem tudnánk helyette mást találni. A munkaversenybe beviszünk egy kis anyagi dolgot is, évvégén, aki úgy dolgozik, egy havi fizetéso nek megfelelő jutalmat kap. Az uszitókról adatokat gyújtunk, újságot írunk /faliújságot/, róla és azután a dolgozók maguk kérik az eltávolításukat. A termelés pártellenőrzóséről csak akkor lehet beszólni, ha a dolgozók szeretik a pártot. '■ l Hegyes iné et, hivat Cipőgyár. Időst igen komolyan azon kellene gondolkozni, hogy az elmúlt idők hibáján hogyan tanulhatunk és hogyan javíthatjuk azokat ki, s hogyan dolgozzunk uj módszerekkel. Csorhátinó et. hivat Kötöttárugyár. Fontos volna nekünk a műszaki embereknek a nevelése, még a pártonkivüli műszakiak nevelése is, valamilyen formában. Csatlakozni akarok itt a telefongyári elvtárs által elmondottakhoz, hogy a műszakiak kiállása az egycsdolgokhoz vagyon fontos. Készítünk mi tervet, de valamilyen minisztériumban adnak egy irányszámot, s ezt egyszemuen ránkerpszakolják, s a feltételeket nem biztosítják hozzá. A legnagyobb baj még a mi részünl ről, hogy nem eléggé támaszkodunk a szakszervezetekre, nagyon heljt ó""' lem, hogy be.ívják az elvtársak az igazgatókat is a megbeszélésre szerdán, ez sokat seg.it a termelés vonalán. Alumini.um^rugyár Ec'umídt et. A szamok nem mutatják a helyzet tel jes súlyosságát. Számolnak pl. nálunk a nyereség kérdésével, hogy évvégén nyereségrészesedés lesz. Októbertől mostanáig hatalmas eredményeket értünk el politikai és eg.,éb területen, most már úgy néz ki, hogy hiszeak nekünk és bíznak a pártban, azonban ha csőkké tés lesz az életszínvonal terén, az hatalmas katasztrófát von maga után. A tervteljesitésben a hajrák nagyon idegesítik a dolgoz kát. Ennek a megoldására létrehoztunk egy gazdasági bizottságot, olyan elvtársakból, akiknek szivük is van ehhez a munkához. Fel kell mérnünk közösen a gazdasági vezetőkkel, a munkástanáccsal a termelés helyzetét és azt várjuk, hogy ezután eredményesebb műnk tudunk végezni. Egyetértek azzal, hogy a darabbérben dolgozóknál olyan árak jönnek ki, amely többszörösen meghaladja az anyag árát. Kost már nagyon időszerű lenne, hogy a felesleges munkaköröket raej szüntessük. Ehhez kellene a minisztérium segítsége, de ott is az a helyzet, hogy ami nálunk felesleges, az.náluk is van és előbb azokat kellene megszüntetni. Véleményem szerint jó lenne ha a párt és a kormányvezetésbői jönnének ki és meghallgatnák a dolgozókat, sokat lehetne ezen segíteni, hogy felszámoljuk az improduktív munkát. U-----J
