Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Ideiglenes Intéző Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.19.a/2)
1957-05-03
rs $ • Jelenté s az MSZMP. XIV,kerületi Intézőbizottságának a kerületi úttörőmozgalomról. mielőtt az ellenforradalom, után újjászervezett úttörőcsapatok helyzetéről beszélnénk, rövid pillantást vessünk az úttörőmozgalom múltjára. Néhány jellemző vonására szeretnénk csak rámutatni, azokra a jellemző vonásokra, amelyeket tovább kell fejlesztenünk a mozgalomban és néhány olyanra, amelyektől óvnunk kell a mozgalmat, ha azt akarjuk, hogy egészséges maradjon. Az úttörőmozgalom - alapjában véve - egészséges szervezet volt, azonban az 1950-51-es évek után egészségtelen jelek mutatkoztak. Mik voltak ezek? 1. Úgynevezett direkt-politizálás. Amikor gyermekeknek politikai kérdésekről, párt- és kormányhatározatokról úgy beszéltünk, mint felnőtteknek. 2. áz önkéntesség megsértése. Csaknem általánossá vált az a helyzet, hogy az iskola valamennyi tanulója az úttörőcsapatnak is tagja lett, az úttörőmozgalomhoz val.. tartozás értéke a tanulók szemében lecs okként. 3. Az iskola és úttörőcsapat életének összefonódása, az úttörő-foglalkozások elszürkülése, az oktatómunka közvetlen fő célként jelentkezett a mozgalomban. A mozgalom vezetésében is mind több szerephez jutottak a függetlenített, kinevezett nevelők, s az ezzel járó bürokratikus vezetés. 4. A vezetőképzés az utóbfji időben megszűnt. 5. A párt nem eléggé támogatta, ellenőrizte az úttörők nevelését. Mégis, mi bizonyitja az úttörőmozgalom életrevalóságát? 1. A mozgalom célkitűzése helyes volt. Helyes volt a cél egyértelmű meghatározása: a szocialista ember kialakítása, csupán módszerében vétette el a hibát. 2. Helyes volt a mozgalomban, hogy a munkásosztályt állította példaképül az úttörőknek. Igen gyakori volt a kerületben az üz?mlé+?g_ttás, kezdett kialakulni az üzemi szakkörök létrehozása, a munkások megjelenése, egyrészt uttörőünnepélyen, vagy ott, ahol segíteni kellett az úttörőknek. Ez mind közelebb vitte az uttörőmunkát a munkás okhoz. 3. Kerületünk több iskolája volt kapcsolatban falusi iskolákkal, különösen Baranya megye néhány iskolájával. Helyes kapcsolat alakult ki nemcsak a falusi pajtásokkal, de igen sok külföldi pajtással is, levelezés utján. Igen jó volt a társadalmi munkában való részvétele a^kcrűleti úttörőknek. Az utóbbi időben számtalan vasgyüjtésben kiváló pajtásunk volt, és a kerület a legjobb gyűjtők csoportjához tartozott. 4. Igen sok hagyományos jelképe volt a mozgalomnak, melyek a hazafiasságra való nevelést szolgálták. /Előre, a 12 pont, névadók, úttörőnév, stb./ [_--------_ —d
