Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1989 (HU BFL XXXV.19.a/1)
1989-04-08
126. szóval adhat ilyen gondolatot aki végighallgatta ezt, hiszen elég sokat kinlódunk most az alternativokkal, magunk sem emész tettük meg és nemtudom Turgonyi elvtársnő, hogy ez hihető-e feltétel&zernjhogy elfogadja, hogy én amióta ezek megjelennek, én azóta kinlódom vele, hogy megemésszem és megértsem ezt a jelenséget a mi társadalmi életünkbe. Magamnak is meg kell tudni emészteni, mi ez, hogy kell kezelni, mi legyen az állás pontja az embernek, mit sugaljak innen a pulpitusról, és igytovább. Nem volt egyszerű magamnak sem. Lehet, hogy épp ezért kell nyugdijba menni. De az vesse rám az első követ, aki ezt úgy tisztán látta. Nemtudom, ma is kell kinlódnom vele, amikor elolvasom a március 15-én elhangzott beszédeket, akkor hajla mos vagyok arra, hogy elfogadjam, hogy ellenzék, hajlamos va gyok elfogadjam, hogy alternativok, de az is, hogy egyik-másik ellenség. Itt tartok ma. Remélem, hogy ők is bizonyítanak, én is fejlődőképesebb leszek, és akkor valami kialakul, egy igazabb. De nagyon szeretném ha elfogadnád, hogy ilyen szán dékom, hogy úgy lebogozzam, ilyen nem volt. Ha ilyennek tűnt, azért elnézést kérek. Többet kell vele törődni és van is a kerületbe több példát el tudok mondani. Itt Borszéki elvtárs, Pelyva elvtárs, többen utaltak rá, hogy a kezdeményezéseinkre mi történt. Ezt erről. Kedves elvtársak, Kiss Ferenc elvtárs egy néhány dolgot felvetett, nem új keletű Kiss elvtárs párt bizottságon való szereplése, végső fokon tökéletesen jellegét nézve olyan, hogy bátor, szókimondó, nincs is ezzel semmi baj. Egy kicsit, hadd mondjam, lehet, hogy eA a Kiss elvtárs nem veszi jónéven, de valamikor egy ilyen huszon-valahányéves Szkokán egy pártértekezleten valami hihetetlen módon megbí rált egy kerületi elsőtitkárt, pedig az egy vadember volt. Elnézést kérek most tőle, ha ez a fülibe jut, de megtettem. Nekem egy kicsit valahogy úgy mindig ez jut eszembe. Egy fi atalember akinek szive-lelke a párttá, azthiszem bátorítani kell. Most viszont amiket felvetett, úgyérzem, hogy nem az
