Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.19.a/1)
1985-02-16
A szolgáltatás minőségének javítása érdekében két évvel ezelőtt szervezeti átszervezés történt, mely az autójavítást is érintette. Ennek az átszervezésnek ma már érezhető a hatása, és sajnos azt kell mondanunk, hogy a személygépkocsi-javítás színvonala - a krónikus alkatrészhiány miatt - romlott. Az alkatrészellátásban kialakult és tartósnak tűnő anarchia azt a furcsa helyzetet hozta, hogy a javításhoz nem egyszer az ügyfélnek kell beszereznie az alkatrészt. Az alkatrészellátást biztosító Mobil és Autótechnika Vállalat érdeke elsősorban az, hogy készleteiktől gyorsan megszabaduljanak, illetve, hogy minél nagyobb értékű komplett egységeket forgalmazzanak. Ezért az alkatrészek nagyobbik hányadát átadják a kiskereskedelemnek. A javítást végző szervizek érdekeltsége ezzel szemben az, hogy komplett egységek helyett javítókészleteket kapjanak, és mivel több típust javítanak, kis raktárkészlettel rendelkezzenek. Az ellentétes érdekeltség ma feloldhatatlan helyzetet alakított ki. A beszerzés bizonytalansága a javítókat és a kiskereskedőket párhuzamos készletek felhalmozására készteti. Ez valóságos alkatrészhiányt eredményez, miközben országosan elegendőnek látszik a behozatal. A kiskereskedelemnek átadott alkatrészt a javító szervizek csak magasabb áron tudják beszerezni, amire a saját 6%-os anyagköltségüket is rátéve drágábban tudják a javítást elvégezni, minthat közvetlenül szereznék be azokat. A 6%-os anyagköltség viszont a javítók költségeit - a sok utánjárás miatt - nem fedezi. Véleményünk szerint ez a két vállalat nem képes a közel 1 millió 300 ezer személygépkocsi alkatrészigényét kielégíteni. Megoldásnak tartanánk a márka vezérképviseletek létrehozását. Ennek keretében megvalósítható lenne a decentralizáltabb, az ügyfelek érdekeit is figyelembe vevő értékesítés, valamint a javítás biztonságát szolgáló, szükséglet szerinti alkatrész készletezés. Ennek jelentős népgazdasági hasznán kívül feltétlen előnye lenne a fogyasztói közérzet javítása. Kellemetlenül érintett bennünket a vagyonadó bevezetése. Kb. 10 évvel ezelőtt arra buzdították a szövetkezeteket, hogy korszerűsítsenek, szá-