Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.19.a/1)

1985-02-16

Nagyobb létszámú párttagság esetében legyen lehetőség nyugdíjas alapszervezet létrehozására.

A tagfelvételre jogosult pártszervek kapják meg a méltányossági jog gyakorlását.

A taggyűlésen jóváhagyott törlés, kizárás — ha nincs fellebbezés— végleges döntést jelentsen.

Javasoljuk a pártcsoportok jogait és kötelességeit igazítani a megváltozott viszonyokhoz. Indokolt lenne megvizsgálni, hogy a pártalapszervezetek hatásköréből — a pártdemokrácia kiszélesítése végett—, mely jogokat lehetne a pártcsoportok hatáskörébe adni.

A tagdíj összege magas, javasoljuk a kérdés áttekintését. A tagdíjat a jelenlegi kereseti viszonyokhoz jobban szükséges igazítani. A tagdíj besorolás alapja családon belül az egy főre jutó jövedelem legyen.

Az irányelvek fogadtatásakor a vitában elhangzott egyéni, csoportvélemények

— Ne növeljük a katonai költségvetést, a felszabaduló pénzt a gazdaság fejlesztésére fordítsuk.

— Határozottan lépjünk fel az imperializmus fegyverkezési törekvéseinek megfékezésére.

— A fejlődő országoknak iskolák, kórházak építésére gazdasági segélyt adunk. Mennyit von el ez a támogatás a nemzeti jövedelemből?

— A szocialista országok gazdasági válságáról nem esik szó! Feltűnő a lengyel helyzet elhallgatása.

— A Szovjetunióhoz fűződő viszonyunk értékelése, fejlesztése lehetne agitatívabb, hatásosabb.

— A helsinki záróokmány érvényesüléséről egyetlen mondat túl kevés.

— A társadalmi problémák legnagyobb része a XII. kongresszuson is napirendre került, előrelépés nem tapasztalható.

— Az elemzés optimista, a valóságtól eltér.

— A párt közvetlenül az alapszervezetektől kérjen véleményt, a többlépcsős összegezés a lényeget, az érdemi kérdéseket elfedi.

— A pártban, a tömegszervezetekben maximálni kellene, hogy hány cikluson keresztül viselhet valaki tisztséget.

— Románia miért nem folytat lenini nemzetiségi politikát? Intézkedéseket várnak a magyar kisebbség érdekében.

— A cigányságról nem esik szó a dokumentumban.

— A munkásokat ne a vállalat vezetésébe vonjuk be, inkább tegyük anyagilag érdekeltté a saját munkájukban.

— Az ország közbiztonságát jónak tartja a felső vezetés. Közben nő a bűncselekmények száma, jelentős anyagi károk keletkeznek. A büntetések elrettentő hatását növelni kellene.

— Kialakult a felső százezer, aki mások munkája után jut nagy jövedelemhez. Ez irritáló.

— Nem tartjuk kielégítőnek az irányelvekben a munkásőrségről leírtakat, nem tartalmazza a napjainkban is aktuális feladatait. A munkásőrség szerepe és helyzete sokkal nagyobb jelentőségű, bővebb értékelést érdemel.

— A munkásosztály és a szövetkezeti parasztság nagyfokú rétegződése olyan irányban hat, amely összemossa az osztályokat, ezért szükséges lenne a munkásosztály fogalmának társadalmi meghatározását kiegészíteni a jelenlegi viszonyokra is érvényesen.

— Az irányelvek mintha késve reagálna bizonyos politikai, gazdasági tendenciákra, fáziskésés tapasztalható. Például: hangsúlyozza a tőkés gazdasági válságot, amikor már a kilábalás jelei látszanak.

— Az építőiparral kapcsolatosan felvetődött, hogy az állami lakásépítés területéről a pénzalapok kivonása tovább gyöngíti az állami vállalatok helyzetét.

Sző vegpon tosí tás:

— A fejezet 1. pontjában az a megfogalmazás szerepel, hogy a „jövedelmező gazdálkodás legyen a cselekvés általános normája”. Ehelyett azt javasolják: A jövedelmező gazdálkodás legyen a termelő tevékenység általános normája.

— Ma már nem lehet csupán szólam a tudomány termelőerővé válása, ezért bizonyos — elsősorban műszaki és természettudományos — kutatásoknak a gazdasági fejezetben kellene szerepelnie, nem az ideológiaiban.

— Az árpolitikában fokozott figyelmet kell fordítani az ellenőrzésre, a szabadár ne a bérből és fizetésből élők szabad „kifosztását" jelentse.

— Az a nemzedék, amely a szocializmus építésében a legtöbbet tette és 10-15 éve ment nyugdíjba, attól az államtól, amelyért egészségét, erejét adta, jelenleg a minimális életszínvonal alatti életlehetőségeket kapja vissza.

— A tömegsport valóban a tömegek sportja legyen, ne utasítsanak el sportolni vágyó 10-12 éves gyerekeket például azzal, hogy „kiöregedtek a tornából". Az egyesületek csak a versenysportban érdekeltek.- Az

évi 2 százalékos emelést mind a kisnyugdíjasok, mind a magasabb nyugdíjjal rendelkezők megkapják, s ez értelemszerűen más és más összeget jelent részükre. A társadalmi igazságosság érvényesülése differenciált szétosztást kíván.

— A televízió reklámadásai sok esetben olyan életmódot, fogyasztási szokásokat sugalmaznak, amelyek csak bizonyos tehetősebb rétegek számára érhetők el, szélesebb néprétegek számára pedig egy elérhetetlen fogyasztási színvonalat jelentenek.- A

klérus jobb ideológiai propagandát fejt ki, mint az iskolák, egyetemek. A párt és az egyházak közötti jó kapcsolatot többen úgy értékelik, hogy ez a párt részéről túl sok engedménnyel valósult meg, ezt az egyházak a maguk javára kihasználják. Ezért nő Magyarországon a vallásos emberek száma.- Addig

már eljutottunk, hogy érdekeket, sőt eltérő érdekeket merünk feltárni és ütköztetni, de eltérő nézeteket még alig.- Célszerű

lenne a felgyorsult politikai és gazdasági folyamatok miatt a pártkongresszus rövidebb időközönként való összehívását megfontolni.- A

pártnak 862 ezer tagja van. Többen felvetették, hogy a mennyiségen túlmenően nem kellene-e a minőségi vonásokat is vizsgálni?

8

9

<* v

J