Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.19.a/1)
1985-02-16
JAVASLAT A KONGRESSZUSI IRÁNYELVEK ÉS A SZERVEZETI SZABÁLYZAT PÁRTSZERVEZETI VÉLEMÉNYEZÉSÉNEK ÖSSZEFOGLALÁSÁRA, A KERÜLETI PÁRTBIZOTTSÁG ÁLLÁSFOGLALÁSÁNAK KIALAKÍTÁSÁRA A közvélemény fokozott érdeklődéssel várta a dokumentum megjelenését. Elsőként a pártszervezetek véleményezték az irányelveket. A feldolgozásban aktív szerepet vállaltak a társadalmi, mozgalmi aktivisták és a pártonkívüli dolgozók is. Kérésünkre testületi ülésen alakította ki álláspontját a KISZ, a Hazafias Népfront kerületi bizottsága és a tanács végrehajtó bizottsága. I. AZ IRÁNYELVEK ÁLTALÁNOS FOGADTATÁSA A dokumentum átfogó képet ad megújuló társadalmunk állapotáról, fejlettségéről. Bemutatja a végzett munka értékeit, eredményeit. Feltárja a társadalmi élet, a gazdasági építőmunka hiányosságait, a kialakult feszültségeket, ellentmondásokat. Az elemzés nyílt, őszinte, a valóságos helyzetet nagy politikai felelősséggel, reálisan mutatja be. A gazdaságban és más területeken is egyre erősödő, kedvező folyamatok a párt XII. kongresszusán kijelölt főbb célkitűzések megalapozottságát bizonyítják. A gazdaság új növekedési pályára állítása bonyolult, hosszabb távú feladat. Szövetségi politikánk, a társadalmi közmegegyezés meghatározó a gondok leküzdésében, a feszültségek feloldásában. A közvélemény helyesli a felhalmozási alap növelését, az életszínvonal tervezett emelését. Elfogadja ennek alapjaként a hatékonyabb munkát. A vitában felszólalt párttagok, mozgalmi aktivisták egy része ellentmondást lát a napi gyakorlat és az irányelvekben összegezett társadalmi helyzet között. Úgy ítélik meg, hogy a vázolt összkép a valóságtól eltér, annál optimistább. Ez a minősítés összefügg egyrészt a rendkívüli nehézségeket hangsúlyozó propagandánkkal, másrészt a társadalmi problémák lassú, nehézkes megoldásával. A dokumentum színvonalát sokat egyenetlennek tartják. A jól kimunkált fejezetek mellett elnagyolt, túlzottan általános az ideológiai és a művelődéspolitikai munka összegezése. A szellemi és kulturális élet kritikus pontjaira nem utal kellően az elemzés. A feladatok többsége cselekvésre, munkára ösztönöz. Egyes tennivalókat a jószándék, a vágyak, óhajok szintjén sikerült csak megfogalmazni. Ezek nem konkrétak, így nem tudni, hogy az adott területen miért és mi ellen kell harcolni. Az irányelveknek ugyan nem feladata a végrehajtás eszközeinek, a munka feltételeinek tételes kimunkálása, mégis a fő vonalak megfogalmazása hozzájárulna az egységes értelmezéshez, a sikeres mozgósításhoz.
