Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.19.a/1)
1980-02-16
helyzet. A nyereségszinvonal többmint 70 %-os csökken tése rendkívüli megterhelést jelent. A lakásépítkezést segítő ipari üzemek az áraikat elég gyakran megemelik. Minden évben 18-20 millió forintnyi áremelés akadt el nálunk a lakásépítéseknél nem lehetett továbbhárí tani. A korábbi 245 - 250 millió forintos nyereségek kel ezeket túléltük. Most a 75 milliós nyereségünk 1-2 milliós többletet sem bír el. Mi most a játéksza bály? Az úgynevezett jó vállalat, ahol a nyereség na gyobb ütemben nő, megbirkózik a belső problémáival, ki fizetheti adóságait, több telik a béremelésre. Ahol a nyereség kisebb, ott összébb kell huzni a nacjrágszijat. A vállalatok nagy lehetősége az élőmunka csökkentése. Szabályozót kiadni nem lehet ügyi, hogy az minden vál lalatra egyformán testreszabott legyen. Nálunk a bér hányad 2,4 %. Egy négyzetméter ablakkészités közvetlen munkabére 14*,- Ft. Egy négyzetméter ablak üvegtisztítá sáért viszont a szolgálatató vállalatnak 29 - 30,- Ft-ot fizetnek. Úgy vélem nem kell bizonyítani azt az eltorzulást. A megoldás nem lehet az, hogy 14,- FO-kat emel jék meg, mert azt nem bírja el a népgazdaság. A szabály zók itt nem teremtenek rendet^, sőt gyakran az ilyen pióca tevékenységnek kedveznek*, amelyek nélkül, sokunk véteménye szerint, egészen jól meg lehetne lenni. A pél da nem elszigetelt, mint ahogy - reméljük - a védekezés sem lebz elszigetelt az ilyen túlzásokkal szemben. Nem is akarom szaporítani a szót: azt akartam kifejezni, hogy nem lehet egy népgazdaságot csupán szabályozókkal irányítani, annak ellenéret, hogy az irányítás legfon - tosabb eszköze*, a tervgazdálkodás konkrét vezetői szer vezőmunkát követel a legfelsőbb szinttől a szocialista brigádokig úgy az állami, gazdasági területen, mint a pártszervezeteknél.
