Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.19.a/1)
1980-02-16
I kéhoz képest dinamikusabban kell növelni a munkások átlagbérét. Ezért a helyzetért felelősek a pártszervezetek is. A gyengeség, következetlenség, nem szolgálja a határozatok végrehajtását. A jelentős munkaerőhiány a bérezésben is éreztette torzító hatását. Az elmúlt években bebizonyosodott, hogy a munkaerőhiányt nem lehet béreme léssel megoldani. Csak a jobb irányítás, a magasabb szervezettség teremthet megfelelő feltételt a munkaerő lényeges megtakarítására. Ez kedvezőbb lehe tőséget ad a differenciált bérezésre, az pedig ösztönzőleg hat a munkaerővel való takarékosságra. 7. Beruházás A kerületi üzemek által megvalósított beruházási volumen 1975-ben 1-2 milliárd Ft-ot tett ki, ezen belül 5-6 millió dollár és 2-3 millió rubel volt a beruházási javak importja. Különösen a budapesti beruházások valósultak meg nagyon nehezen (BFK, Fővárosi Sütőipari Vállalat, REANAL), az építési és szerelési kapaci táshiány miatt. Így gyakran a munkára eléggé fel nem készült szövetkezete ket és TSZ közös vállalatokat tudták csak igénybe venni. A beruházások BFK, Szabolcs-és Hajdúmegyei új üzemei kivételével - rendre késtek. Sok volt a menetközbeni feladatmódosítás és az export értékesítési remények nem mindig váltak valóra (ÉPFA szalagparketta), üzembehelyezési nehézségek támadtak (Porcelángyár csempevonal). A beruházások elhúzódása és az ár emelkedés, valamint a szabályozó rendszer szigorítása miatt, fizetési nehéz ségek léptek fel. A Fővárosi Sütőipari Vállalat épülő kenyérgyárainak késése negatívan befolyásolja a fővárosi közvéleményt. A szabályozó rendszer szigorításával egyes vállalatok önfinanszírozó ké pessége nehezedett (Telefongyár, REANAL, BEAG), így kétséges, a jelenle gi eredmény és hatékonyság mellett az V. ötéves tervben megkezdett beru házások befejezése. A termelés szerkezetének átalakításához szükséges fejlesztése, beruházás időbeni biztosítása, megvalósítása kérdéses. A kerületi pártbizottság nagy figyelmet fordított a vállalatok beruhá záspolitikájára, a végrehajtás ellenőrzésére. Fellépett az idealizált igények el len, bírálta a szervezetlenséget, sürgette az erők koncentrálását. Számításba vette a reális helyzetet, a vállalati beruházásokra ható külső tényezőket. Ha táskörét meghaladó esetekben a Budapesti Pártbizottsághoz, az MSZMP Köz ponti Bizottsághoz fordult segítségért, támogatásért. 17 /d
