Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.19.a/1)

1980-02-16

A párttagság marxista lininista műveltsége, fegyelme nem jár mindig együtt a politikailag, elvileg megalapozott vita készséggel. A munkások párt ­hoz való viszonyát az általános politika mellett lényegesen befolyásolják az üzemen belüli gazdasági gondok, vagy az állami szerveknél még előforduló bürokratikus, kedvtelcn ügyintézés, illetve szolgáltatás. Az ilyen jelenségek ­ből is adódik, hogy a munkások körében nagyobb, tartalmasabb agitációs munkát kell végezni a párttagfelvételeknél. Sok pártonkívüli munkás mond ­ja úgy érez és cselekszik, mint a párttagok, de nem kíván szoros szervezeti fonnák között dolgozni. E nézel gyökereit a pártalapszervezetek, tömegek, munkások között végzett munkájának gyengeségében lehel megtalálni.A pár ­tonkívüli munkások egy része így fogalmaz: „Ne hagyja a párt, hogy a legsür ­gősebb tennivalókai is elmossák ” . Ez a párt politikájának féltését, de mintha az elért eredmények lebecsülését is jelentené. A párt szövetségi politikáját megértve, Zugló munkásai is erősítik és helyeslik a munkás paraszt szövetség továbbfejlesztését. Ugyanakkor érzé ­kelik a két osztály napi érdekeinek különbségét. Felvetik: a szövetkezeti pa ­rasztság a többlet anyagi javakhoz többnyire munkával ugyan, de hozzájut ­hat, míg a munkásságnak korlátozottabb lehetőségei vannak. Súlyos gondot jelentenek a kielégítetlen lakásigények, főleg a fiatal házasoknál, szakmunká ­soknál a hangulat emiatt sokszor kritikus. Ezért felüti még fejét az olyan nézet, hogy „minden teher a munkásosztályon van ” . A munkások eszmei politikai arculata tükrözi a mindenkori vállalati, népgazdasági, világpolitikai helyzetet, így alapvetően pozitív, de negatív tu ­dati tényezőket, jelenségeket is összegez. Gazdasági gondok esetén megjele ­nik a bizonytalanság, amit jó agitációs és propagandamunkával sem lehet megszüntetni. Bírálják a gondatlan munkaelőkészítést, az indokolatlan munkacsúcso ­kat. Gazdasági kényszerből vállalják az ezekből adódó többletmunkát, de többségük nem ért ezzel egyet. Mind erőteljesebben követelik a gazdasági és politikai vezetőktől: mutassanak kivezető utat a gazdasági problémákból. A legöntudatosabb munkások tudják, hogy a munkabért kevesebb produktum után kapják. Ez sérti őket, de megoldást egyedül nem találnak. Félnek a fe ­gyelem további lazulásától, a várható társadalmi méretű károktól, a gazdasá ­gi nehézségektől, amely alól ők sem mentesülnek. A munkáslétszám folyamatosan csökken, a jól képzett szakmunkások egy része is az alacsonyabb technológiai szintű, de magasabb bért, jövedel ­met biztosító munkahelyek felé vonzódik. Mind kevesebben vállalják a máso ­dik, harmadik műszakot. Az így jelentkező teher nagy részét a szocialista bri ­gádok,a törzsgárda viseli. A bérekben mutatkozó egyenlősdi viszont akadályt jelent ennek elismerésében. Érthetetlennek, sértőnek találják a rossz, a fe ­gyelmezetlen munkásokhoz való ragaszkodást, amely rontja a munka becsüle ­tét, torz értékrendet kényszerít a vállalatra, társadalomra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom