Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.19.a/1)
1975-02-15
jelenő Zugló elinti lap is. A lap további megjelenése biztosított . .Foglalkozik továbbiakban a népfront munka kiszélesítésével. Egyik módszerként a népfront csoportok megalakítását említi. Ezáltal, csökkentjük, illetve feloldjuk az úgynevezett székházcentrikusságot és a kerületi bizottság munkája, hatása szélesebb körben ismertté válik a kerületünkben. Kihangsúlyozza: a kerületi népfront bizottság egész tevékenységében a legfontosabb cél a lakóhelyi közélet fejlesztése. Szándékosan .Lakóhelyi, és nem lakóterületi közéletet említek, mert szerintem az előbbi jobban kifejezi az otthon jellegét, belső érzelmi tartalma van, Zugló lakóhelyünk# A lakóhelyi közélet fejlesztésének alapfeltételeként említi/ a szocialista demokratizmus továbbfejlesztését# Úgy ítéli meg, hogy jelenleg a lakóhelyi demokrácia fejlesztése nem tart lépést az üzemi demokrácia fejlesztésével. Tudom, hogy az üzemi demokrácia és a lekóhelyi demokrácia között mindig lesz valami eltolódás az előbbi javára, de a jelen - leg tapasztalható nagy különbség sokáig nem tartható fenn. Kiemeli; a lakóhelyi közélet fejlesztését sürgetően igényli egyebek között az urbanizáció, a városiasodás a maga pozitív és negatív hatásával, az a tény, hogy^növekszik a nyugdíjasok száma, nő az otthon maradó kismamák száma is. Ide tartozik még a tanács megváltozott jellege. Ilyen körülmények között tehát megnő a népfrontmunka szerepe, jelentősége. Könnyen kimondjuk, hogy a lakók passzívak. Dersze az is lehet, hogy túlzott igényeink, elképzeléseink vannak a lakóhelyi közélettel kapcsolatban. Mi az ami várható az állampolgároktól, a lakóhelyi közéletben való részvételnél? Szeretném, ha ebben a kérdésben közös nevezőre jutnánk valamennyi kommunistával, népfront aktivistával, tanácstaggal. Véleménye szerint azt lehet elvárni az állampolgároktól, hogy éljenek jogaikkal, tegyenek eleget azoknak a kötelezettségeiknek, amelyeket csak a lakóhelyén lehat gyakorolni, pl vegyen részt a tanácstagi beszámolón, ahol megbeszélhetik a lakóhely fejlesztését, esetleg azt is, hogy ki mit tehet személy szerint is környezetének szépítéséért, kifejtheti ezzel kapcsolatos véleményét is. Úgy ítéli meg, hogy az üzemektől is kell segítséget kérni ahhoz, hogy a tanácstagi beszámolókon, lakógyűléseken, jöelő- és választó gyűléseken necsak a nagymama képviselje a családot, hanem fiatal és középkorú egyaránt vegyen részt. Ehhez az üzemi pártszervezetek, szakszervezetek és KISz szervezetek, a gazdasági vezetők sok segítséget ad hatnak, felhívva a figyelmüket, esetleg még az üzemi újságokban és híradókban is. Az üzemi lapoksegitségével kapcsolatban elmondja: kerületünkben három nagy üzemi lap s mintegy 18 - 2o üzemi híradó jelenik meg, 2o - 22 ezer emberhez jutnak el, tehát a sajtótermékek# Úgy ítéli meg, hogy az üzemi demokrácia, s egyben a lakóhelyi demokrácia
