Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.19.a/1)
1970-10-17 - 1970-10-18/I
vagy jutnak, jelentős súrlódásokhoz, a demokratikus jogok háttérbe szorításához ve zettek. A mi véleményünk és ez megegyezik a pártszervezeteink véleményével, hogy nincs "tisztán gazdasági kérdés", illetve olyan, ami nem tartozhat a pártra, mert minden gazdasági intézkedésnek nemcsak anyagi, dologi, hanem társadalmi, politikai hatása és vetülete is van. Ugyanakkor természetesnek tartjuk, hogy pártszervezete inknek sem kell minden részkérdéssel, intézkedéssel foglalkozniuk hanem csak a fő mutatókkal, pl. a termelékenység, gazdaságosság, értékesítés, stb. , olyan átfogó, vagy perspektiv kérdésekkel kell foglalkozniuk, amelyek az üzem fejlődésére, illetve a dolgozók többségére kihatnak.' Elsősorban erre kell fordítani a figyelmet, ezeket kell elemezni és a gyakorlati tapasztalatokkal azonosítani. Elmondhatjuk azonban, hogy ma már kerületünk gazdasági egységeinek döntő többsé génél a pártszervezetek és a gazdasági vezetők kapcsolata jó, őszinte és elvtársias az együttműködés, a közöttük való munkamegosztás jól alakul. Ezt elősegítette maga az a tény is, hogy a gazdasági vezetőink mindinkább meggyőződtek arról, hogy a pártszervezeteink jelentős segítséget tudnak adni a vállalat előtt álló feladatok meg oldásában, hogy azokat nem nélkülözhetik és jelentős mértékben elő tudják segíteni az egyszemélyi felelős vezetés elvének érvényesítését. A jellemző az, hogy együttes erőfeszítéseket tesznek a gazdasági programok előké szítésében és realizálásában egyaránt. Ezt bizonyítják azok az eredmények, amelye ket a 4 év alatt értünk el: A teljes termelés kerületünk vállalatainál 4,5 %-tól 33,1 %-ig emelkedett. Az iparágak közül az építőiparnál volt a legnagyobb 32, 3 %, a legkisebb a könnyűi parhoz tartozó vállalatoknál 3,6 %. Az export termelésben - a szocialista országokba irányuló export - a 4 év alatt a gépipari vállalatoknál fejlődött legjobban, 70, 3 %-kal. A könnyűipari vállalatok nál 70 %- os volt a fejlődés. A tőkés export termelés részben strukturális változások, részben gazdaságossági okokból kifolyólag közel 20 %-kal esett vissza egy-két üzemet kivéve, mint pl. a Telefongyárat, ahol egyenletesen fejlődött, az Aluminiumgyárat, ahol növekedett. A nyereség tömegének emelkedésében, 1966 évhez viszonyítva a legnagyobb fejlő dés a gépipari és az építőipari vállalatoknál volt, ahol ez több, mint kétszeres. A könnyűipari vállalatoknál 52,7 %-kal, a közlekedéssel kapcsolatos vállalatoknál pedig 4,3 %-kal emelkedett, stb. Vállalataink mind jobban éltek azokkal a lehetőségekkel .melyeket a gazdasági me chanizmus a vállalati alapok képzése terén, elsősorban a fejlesztés vonalán szá munkra juttatott, illetve juttat. Pl. a fejlesztésre fordítható összeg kerületi át lagban 50-55 %-ra növekedett 1969. ben 1968 évhez viszonyítva, sőt a gépiparon belül ez a növekedés 73 % volt, ez várhatóan ezévben tovább növekszik. A rendelkezésre álló fejlesztési alapot vállalataink közül egyesek helyesen a mű szaki fejlesztésre, mások a minőség javítására, a választék, vagy a termelés bővítésére használták fel. Pl. BM. Gépkocsijavitó Vállalat, amely korszerűbb ter melést megvalósító gépi beruházást több mint ötszörösére emelte 1969.-ben.
