Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.19.a/1)
1966-10-21 - 1966-10-22
- 64 harcban nemcsak a párttagok, hanem a pártonkivüliek is csata- r sorba álltak. Ezt azért mondom el, mert szenvedélyességünknél fogva nem tartjuk mindig egyensúlyban a dolgokat. Nem beszél ve éppen a Telefongyár pártonkivüli főmérnökéről és főkönyvelő járói, akik este 10-ig dolgoznak, ha kell. Nem igy értette azt Takács elvtárs sem, - tudom, - csak keres te, hogyan tudja elemezni ezt a kérdést. Az is igaz, hogy a kádermunkában ugyanakkor kialakult egy bizonytalan légkör, amely problémát jelentett. Erre egy példa; 1963-ban egyik intézményünkben felvetődött a párt politiká jának jobboldali torzítása. Amikor szóbakerült a VB elé vi tele és elemzése, ez egyes elvtársakban olyan gondolatot váltott ki, hogy ténylegesen torzitás-e ez, vagy ha fellépünk ellene, nem fognak-e szektásnak, dogmatikusnak nevezni? Amikor ezeket elmondom, azért teszem, hogy bemutassam, hogy tényleg voltak esetek arra, hogy egyes elvtársak nem voltak eléggé szilárdak és nem mertek határozottan fellépni a hibák ellen. Másrészt azért, hogy ■ utalni tudjak arra, hogy az elvi szilárdságot csak a marxista elmélet adja meg. Ahhoz, . hogy bátran fel merjünk lépni mindenfajta torzítással, vagy kinövéssel szemben, ahhez marxista felkészültség kell. Miben van a kerületi pártmozgalom ereje, amely létrehozta a megszületett eredményeket? Többek között abban, amit Somló elvtárs mondott az itt lévő elvtársak marxista politikai kép zettségével kapcsolatban. Másrészt abban, hogy mindig meg * tudtuk érteni egymást. A problémáink, ha vannak, viszont abból adódnak, hogy találkozni az életben kommunista, vagy nem kommunista vezetőkkel, akik lebecsülik az elméletet, nem törődnek saját politikai fejlődésükkel} hogy a kommunisták nagyobb arányú bevonását a szervezett pártoktatásba, a marxis ta egyetemre, stb. nem tudtuk még kellőképpen megoldani. Társadalmi fejlődésünk során sok uj kérdés merül fel. A párt ezeket marxista alapon megválaszolja. Azonban idő kell ahhoz, * amíg a dolgok megérnek az emberekben. És itt igaza van Takács elvtársnák. Ez az idő azonban olyan mértékben rövidül meg, amilyen mértékben növelni tudjuk az emberek, vagy az elvtársak marxista képzettségét. A kongresszus után 4 évvel azonban ma már megkövetelhetjük, hogy a származási kategória eltörlé sét, vagy a pártonkivüliek funkcióba állítását mindenki úgy értelmezze, ahogyan ezt kell és le van fektetve, a kongreszszus határozataiban. Ez vonatkozik elsősorban az adott terület vezető szerveire. Ennek ma már meg is van a felté tele, hiszen az itt kialakult vita is azt bizonyítja, hogy értjük a dolgokat és igy is fogjuk azt a gyakorlatban tovább vinni. A másik ilyen kérdés, amivel foglalkozni kívánok: a párt ve zető szerepének a kérdése. Ezzel a kérdéssel Gyenis elvtárs és Rózsavölgyi elvtárs is foglalkozott. Gyenis elvtárs, meg kell mondani, hogy nehéz területen dolgozik. Olyan területen, ahol általában két évnél nem igen bírta ki tovább egy titkár sem. Gyanis elvtárs nemcsak kibírta, hanem vállalta a követ kező időket is. Igaz, hogy benne is felmerült már olyan gondo lat, hogy nem viszi tovább. Ha valahol sok probléma van, akkor ezen a területen tényleg van.
