Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.19.a/1)
1966-10-21 - 1966-10-22
észrevételeit külön-külön közölte az érintett pártszervezettel és ös'zszefoglaló jelentésben a Pártbizottsággal. 1962-ben 62 pártszervezetnék, 1965-ben a 130-ból 73 üzemi, illetve hivatali pártszervezetnek volt költségvetése 84.710 Ft, összegben, melyből 69.903 Ft-ot (82,5 %-ot) használtak fel. Ezekből 16 pártszervezet egyáltalán nem vette igénybe, 12 pártszer vezet 30-50 % között vette igénybe a költségvetési keretet. A költ ségvetési összegek 200 Ft-nál kezdődnek és zömmel 1000 Ft-ig ter jednek. Ezekkel az aránylag kis összegekkel igen jól kellene gaz dálkodni, hogy az előirt rovatokra felhasználva elősegitsék a párt szervezetek politikai munkáját. A költségvetések felhasználása néhány nagy üzemnél Telefongyár, MÁV. Rákosrendező, Danuvia célszerű és az előző kettőnél jó a bizonylati munka is, sajnos ezt nem lehet általánosítani. Torzulá sok már a tervezésnél vannak, amik a végrehajtásnál még fokozód nak. Pl. propagandára 70 pártszervezet tervezett, összesen 26.950 Ft-ot (22 egyáltalán nem használt fel erre a rovatra), reprezentáció ra 13 pártszervezet tervezett: 10.600 Ft-ot. Az előbbi felhasználás 18.700 Ft. (69.8%) az utóbbi 12.302 Ft (116 %). Vannak kisebb pártszervezetek, ahol előfizetik a Népszabadságot, esetenként vesznek néhány folyóiratot, és ezzel kimeritik a propa ganda keretet. Máshol erre a célra csak naptárakat vették. De ahol nagyobb összegek is állnak rendelkezésre erre a célra pl. a Kalapgyár 300 Ft-ból 40 Ft-ot, a Cukoripari Igazgatóság 290 Ftból 42 Ft-ot, az Élelmiszer és Vegyicsomagoló 280 Ft-ból 15 Ft-ot használt fel egy év alatt. i A 73 pártszervezet jutalmazási kerete összesen 24.200 Ft volt, ami nek 42,2 %-át használták fel úgy, hogy 23 pártszervezet az előirt keretből semmit nem használt fel. A költségvetés tárgyálásakor ugyanakkor a Végrehajtóbizottság egyes tagjai keveselték az erre a célra engedélyezett összeget, (párttagonként évi 5 Ft), mondva, hogy a szakszervezet sokkal több jutalmat tud biztosítani aktiválnak. Ebből a szemléletből adódhat, hogy szerintük sok helyen aránytalanul nagy összegeket fordítanak egyes párttagok jutalmazására. Pl. a KUTESZ- nél az éves 200 Ft-os jutalmazási keret terhére 302 Ft-ot költöttek 1 fő nyugdijbavonulása alkalmával, vagy a Bp-i Finomkötöttnél hason ló célra 413 Ft-ot az 500 Ft-os keret terhére. Ami az üzemi pártszervezetek ügyviteli munkáját illeti, van javulás, de sok még a tennivaló. Többségük igyekszik az ügyrendbe előirtak szerint kezelni az ügyiratokat, azonban sok még az üzemi pártszervezetek ügykezelésében a meg nem engedett hiányosság. Pl. az 1965 II. félévben vizsgált 29 alapszerv közül 9-nél a pártokmányo kat nem iktatják, ezek többségének iktatókönyve sincs, igy a bizal mas VB. és PB. anyagok sorsa ismeretlen és visszagyűjtésük sem
