Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.19.a/1)
1962-10-16 - 1962-10-17/I
> L A kenyérgabona kivételével. A második p éves terv időszakában Szolnok megyében évenként 5-6 #-kal tervezzük növelni a mezőgaz daság átlaghozamát és ezen belül is a kenyérgabona, sertés és baromfi-tenyésztésben átlagot meghaladó mértékben számítunk adni a népgazdaságnak. Alapvető kötelezettségünknek tekintjük, hogy maradéktalanul hozzá járuljunk ahhoz, hogy Hazánkban a kenyérgabona-probléma maradék talanul megoldódjon, továbbá a zöldség és gyümölgy tekintetében is megoldjuk a növekvő szükségletet és végül a mezőgazdaság fő iránya ként a takarmány-bázis megteremtését tekintjük fő feladatunknak. Mindezek eredményeként az előző 5 esztendő átlagához képest mint egy 51-52 ^-kal növekszik a népgazdaságnak nyújtott árumennyiség, a 2-ik 5 éves terv időszakában. A mezőgazdasági áruból felvásárolt árumennyiséget meg-másfélszerezzük. Évenként mintegy 5-6000 vagon vágóhust ad majd a népgazdaságnak Szolnok megye. Azonban Szolnok megye Hem népkülözheti az ipari munkásság, ezen belül Zugló ipari munkásságának további támogatását - elvi alapo kon persze - és ezen belül is elsősorban politikai segítséget igényelünk, a patronázsmozgalom keretében: A mezőgazdasági tsz-ek maradéktalan megszilárditása és a mezőgazdaságban a szocializmus anyagi, teclmikai tábizásnak a megalapozása, megszilárditása, nem utolsó sorban a munkásosztály erőfeszítéséből származik. A munkás-paraszt szövetség tartalma tehát a következő időszakban egyre inkább az eddigi eredményeink megszilárdításában, másrészt a szocializmus teljes győzelméért kell, hogy follyon és a paraszt ságnak mind nagyobb részt kell ebből vállalnia. Engedjék meg, hogy a .patronálás további irányának néhány részéről beszéljek. Mint említette Méhes elvtárs, Szolnok megye tsz-einek ft/5-ét patronálják Zugló üzemei, tehát mintegy 70-72 tsz. olyan, amely még további támogatásra szorul, tehát a tsz-ek többsége már megáll a saját lábán, nem feltétlen tart igényt közvetve, vagy közvetlen támogatásra. Az említetteknél azonban általában segít ségre van szükség. A megyei pártvezetés és a tanács vezetése a KB útmutatásai alapján átlagos meghaladó támogatást nyújt. Zugló munkásosztályától, kommunistáitól pedig azt kérjük, hogy erősítsék, fokozzák azt a politikai jellegű támogatást, aminek tekintetében eddig sem szűkölködtünk. Elsősorban erre van szükség, mert egy sor kérdésben nagy a zavar - és na igaz az a tétel, és feltétlenül igaz, hogy a kommunisták túlnyomó többsége érti a változásokat, a párt szövetségi politikájának a lényegét,érti az egységes paraszti osztály kialakulásának folyamatát és lényegét, Ezzel együtt azonban el kell mondanom, hogy a parasztság között ez a probléma hatványozottan jelentkezik. Egyrészt azért, mert 72 ezer parasztcsalád él Szolnok megyében, a voll/a^rárproletár, a költ kisparaszt, a középparaszt és a kulák. Elméletben együtt él, de a gyakorlatban ez bonyolultabb, mert a volt középparasztok és a volt kulák-parasztok többévrizedes tapasztalataiknál fogva jobban bedolgozzák magukat, s ebből kifolyólag hamarabb kerülnek brigádvezetői, tsz vezetöhelyettesi, stb. pozicioba, ugyanakkor az agrárproletár, aki a múltban cselédje volt, most újra a brigád ban beosztottja, stb. A tapasztalatok általában pozitívak, mert megalapozott ismeretek alapján emelkednek a gazdasági vezetés eredményei, de bizonyos feszültséget okoznak a tsz-ek dolgozói között és ilyen irányban kérjük Zugló dolgozóinak politikai segítségét is. Másrészt sokat várunk - politikai sikról van szó - a társadalmi szerkezetékben jelentkező változások magyarézásában is. Mefrt hiszen Bp-en is vannak viták, hogy helyes-e a párt szövetségi politikája olyan tekintetben, hogy értelmiségiek és más rétegek leszármazottaik kerülnek elsősorban a főiskolákra, ilyen probléma falun is jelentkezik, hogy: 5 osztályt végeztem, nem tudom a fiam
