Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.19.a/1)
1962-10-16 - 1962-10-17/I
A számokat elemezve az alábbiakat állapíthatjuk meg. Két év alatt a könyvállomány lo %.-al emelkedett, a beiratkozott olvasók száma pedig 5»9 %-al. Tehát egy főre átlag 7 könyv jut. Ez jóval maga sabb a területi könyvtárak és az olvasók arányánál. Az adatokból kitűnik, hogy komoly mennyiségű könyv áll a szakszervezeti könyvtárak rendelkezé sére, ugyanakkor az olvasottság nem kielégítő. Miben látjuk a munka hiányosságát. Az üzemeinkben a vezetők részéről nincs elismerve a könyvtár, nem látják eléggé, hogy az olvasás a tudatformálás és a művelődés egyik fontos eszköze. Ezt bizonyítja, hogy a nagyobb üzemektől eltekintve a könyvtárak 7o %-a nincs megfelelő helyen. Többnyire az ebédlő egyik sar kában egy szekrényben, minden rendszer nélkül helyezik el a könyveket. Katalógussal, nyilvántartással csak kevesen rendelkeznek. A könyvtár nyitvatartási ideje nem rendszeres, pl: Világítástechnikai Vállalatnál, a hol 1100 szmély dolgozik, 2 hónap óta nincs könyvtáros és azóta a könyv tár zárva van. Vagy a Divatkötöttárugyárban, ahol könyvszekrénybe betört a kulcs és 5 hónapja nem kölcsönöznek könyveket. A könyvtárpropaganda igen gyenge, egy sor üzemünkben sehol nem találhatunk valamilyen táblát, amely az olvasásra hivta volna fel a dolgozók figyel mét. Az ismeretterjesztő és a politikai müvek forgalmazása rendkívül ala csony, a könyvek kölcsönzéséből megállapíthattuk, hogy az olvasás irányí tásában még sok a tennivaló. Azokban az üzemekben, ahol megfelelő könyvtáros van, ott úgy a könyvek elhelyezése, mint a propaganda munka kielégítő. Külön kell beszélnünk a két legnagyobb szakszervezeti könyv tárról, / Danuvia, Telefongyár./ ahol kiváló munka folyik. A Danuviában 9.259 kötet könyv van, évente 26.525»-forintot fordítanak könyvvásárlásra. Az olvasók száma 1151 fő, ebből munkás 666 fő. Az ismeretterjesztő és politikai irodalom forgalmazása megfelol a budapes ti átlagnak. A könyvtár korszerű, képzett függetlenített vezető végzi a munkát. A Telefongyárban 8.7oo kötet könyv van. A beiratkozott olva sók száma l.o52, melyből 55% munkás. A könyvtáros komoly nehézségekkel küzd, mert nincs megfelelő helyiség. Úgy gondoljuk ideje lenne, hogy a Telefongyár megfelelő kulturális helyiséggel rendelkezne. A statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy kevesen rendelkeznek a könyvtárosok közül szakmai képzettséggel. Az üzemi szak szervezeteknek sokkal bátrabban kellene hozzányúlni az olyan dolgozókhoz, akiknek műveltsége és ideje alkalmas volna, hogy a könyvtárosi teendőket végezzék. Fokozni kell az üzemi könyvtárak és a Szabó ..rvin könyvtár irodalmi poli tikai tevékenységét. A könyvtári propagandának, valamint az ismeretterjesztésnek i* gén jó módszere az iró-olvaső találkozó. Az ilyen rendezvények gyakoriak A Posta Központi Járműtelepen, MÁV hídépítőnél, Telefongyárban, Danuviá ban, Aluminiumárugyárban, stb. Az eredményekből és a hiányosságokból kiindulva megállapítható, hogy a dolgozok érdeklődése rendkívül megnövekedett. Az üzemekben igen H c V jj mennyiségű könyv áll a dolgozók gxxxx rendelkezésére és az érdeklődési igényekből is megállapítható, hogy örvendetesen javul a szovjet és a. népi demokratikus irodalom iránti érdeklődés, nagyon keresettek az uj magyar írók müvei is.
