Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.19.a/1)
1959-10-17 - 1959-10-18
' í** 111 Jlr "jf j 00697 .* létszám és a tulórafelhasználást és elsősorban a termelékenység mutatóinak emelésével törekszik tervének túlteljesítésére. Ebben a kérdésben szeretnénk javaslattal is élni felsőbb szerveinkhez. len-e lehetne a rentabilitás must óinál, hosszabb időre, esetleg 1-2 évre való megadását biztosítani üzemeink felé. lé t gondolunk erre/ Azért, mert /éle/. nyünk szerint ennek megvalósításúval bátrabban kezdeményeznének gazdasági vezetőink. másrészt elvenné a lehetőségét annak, hogy különböző nagyfokú tartalékokat tároljanak a következendő időszakokra. Ugyanakkor szeretnénk javasolni, hogy ne -e lehetne foglalkozni a... olyan problémának megoldásával, amely az önköltség csökkentés visszafizetésének határidejének módosítását jelentené, ill. határidejének a meghosszabbítását. Az önköltség csökkentése érdedében felvett kölcsönök hat;lridejének módosításét, egyrészt hosszabb időre, másrészt az elbírálásának gyorsabb ütemben való megoldására. Nem beszélve arról, hogy szükséges lenne a véleményünk szerint az önköltségcsökkentés hitelét kiterjeszteni minden gyártmányra, tudniillik a könnyűiparban pl. csak az exportgyártmányokra használhatják fel az önköltség* csökkentési hiteleket. E két problémának a megoldása úgy, hogy hosszabb időre szóljon, távolabbi perspektívába lehessen felvenni és hasznosítani, ugyancsak bátrabbá tenné vállalataink kezdeményezőkészségét és fontos szerepe Játszhatnak az önköltségcsökkentés alakulásában, pozitív értelemben vett alakulásában. A mi véleményünk szerint ezen elemzésekből kiindulva, holnaptól kezdve, hogy úgymond jam, a főerőt kerületünk üzemeinek, pártszervezeteinek és gazdasági vezetőinek két főterületre kellene koncentrálni: az első a termelékenység állandó növelése, az eddiginél sokkal fokozottabb mértékben. A mádik az önköltség rendszeres csökkentése az eddiginél ugyancsak fokozottabb mértéiben. Ennek módjaként javasoljuk egy olyan ' mozgalom beindítását, amely üzemeink rekonstruálását jelentené, az állami beruházás mellett elsősorban saját erőből, másrészt amely a régi, korszerűtlen, elavult technológiának a felülvizsgálását, felcserélését jelentené uj, korszerű technológiával, ’nnek érdekében, úgy gondoljuk, hogy létre kellene hozni olyan munkaközösségeket, amelynek az üzemek ilyenirányú felülvizsgálása, lehetőségek felmérését dolgozná ki és a megvalósító.sónak útját és . -.ód jót, perspektivikusan. Persze, ennek megvalósítása is harc kérdése lesz. Pártszervezeteinknek előreláthatólag meg kellene birkózni egy sor olyan ké.ros nézettel, iónt pl. a konzervativizmus, amely azt mondj a: a régi jó, bevált módszerekkel nincs p. öblei a, az újnak a bevezetése mindig bajjal és prolié , Vagy az olyan szemlélettel, 'amely kényelmes állásponton áll, amely mindent csak az stól / és az állami beruházás növekedéséből tesz függővé, s éné Ildii semmire sem képes. Persze, elvtársak, az igaz, hogy az állami berüházúsokkal&öiinyü, de nekünk mégis az a véleményünk - kiindulva a jelenlegi gazdasági helyzetünkből,- hopy nem egyszerűen o.sak az a feladatunk, hogy az állami beruházások aranyában fejlesszük tovább népgazdaságunkat, hanem az is, hogy megsokszorozzuk állami beruházásainkat a helyi erők mozgósítás- val. Hogy felülvizsgáljuk jelenlegi termelési mó.szc/cinket és enne.:; nyomán uj beruházások nélkül, forradalmasítsuk, korszerűsítsük termelésünket. Úgy látjuk, ha rátuct- Z: aik bérn . erre az útra, megoldanánk termelékenységi és önköltségi problémá.nkat, másrészt megteremtenénk az alapját a kongresszusi irányelvekben szereplő népgazdasági feladatok végrehajtásának. L------------ —J r . . .
