Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.19.a/1)
1959-10-17 - 1959-10-18
rw— 00695 'j Népgazdaságunk szempontjából legjelentősebb üzemeink termelékenységének alakulásáról van szó. Ami azt' jelenti, hogy ilyenirányú vállalásainknál jelenleg 1,2 ,:-os lemaradás van. Egyes üezemeinknek tehát van mit behozni ezen a téren. Kezdhetném a Z.Gépgyáron, folyt áthatnám a Z.Textilgéppel, a Danuviábal, vagy a Telefgg^árral, s még egy sor más üzemmel. A másik fő probléma a termeleség és a bérek alakulásánál van. Tudniillik 1955-höz viszonyítva a termelékenyag# kerületünkben 25 %-al növekedett, ezzel szemben a bérek alakulása 26 %-al nőtt. Nem-kell mondani, hogy itt az arányoknak minimum a fordítottjának kellene lennie. Egy-pár üzemünk példáján ko. észtül: a Vibrátor üzem termelése 1955-höz viszonyítva 13 %-al nőtt, ezzel szemben 1955-hüz viszonyítva a bérek ebben az üzemben 34 %_al növekedtek. Vagy pl. az Épületasztalos üzemünk, ahol 1955-liöz viszonyítva a termelékenység 1 %-al sem növekedett, ngyatrákkor a bérek 24 l-al növekedtek. Vagy az Aluminiumgyárban, a termelékenység 25 %-al nőtt 1955-höz viszonyítva, de a bérek 28,5 -al növekedtek, vagy még egy rosszabb példát,.a Z.Gépgyárban a termelékenység 1955-höz viszonyítva 2 Ö-al visszaesett, ugyanakkor a bérek 13 %-al nőttek. De igy sorolhatnám az üzemeink sorát. E kérdésben megmondom őszhtén, vannak, vit ink gazdasági vezetőkkel, akik azzal indokolják egyrészt, hogy a bérek levoltak maradva az ellenforradalom előtti KV hibás politikája nyomán és ezt a bérlemaradást be kellett hozni. Azonban mi azért mégis c.ak hozzátéalnénk: hogy vajon a termelékenységi lemaradást azt nem kell behozni? Es vajon mit ér az olyan béralakulás, vagy bérnövekedés, amelyet nem támaszt alá a termelékenység gyorsabb ütémü nöevekedése. Vagy egyes gazdaságijaink azzal indokoljál, az itt található visszásságokat, hogy gyártnmnyaltolódások voltak az egyes üzemekben, iferártmányokra '.'ellett áttérni. Enge.’jék meg, hegy a szoc. országok termelékenység alakulásához viszonyítsam a mi országunkét. Tudniillik, feltételezzük, hegy a többi szoc. országokban is voltak gyártmányeltolódások és uj gyártmányokra való átállások. mégis a kelyzet 1955-höz képest a következőképen néz ki: .Által bán a szoc. őrs..égőé termelékenysége 55- óta a mai napig §0-32 %-al növekedett, ug. anal.xot? a mi országunk átlag termelékenység,! növekedése 1955-ből csak il %. ondhatnák sokan azt, hogy igen ám, de nálunk ellenforradalom volt. Igaz is, de hadd tegyem hozzá, ha nem is ilyen nagyarányú, valami volt lengyelországban és mégis, lengyelországban is ugyanezen idő alatt a termelékenység 26 -al nőtt. Felvetődik a kérdés, ezt a lemaradást talán nem kell behozni? Amelyek a szoc. országokhoz viszonyítva tapasztalhatók? -;z nemcsak hazai kötelességünk, nemcsak a nép érdekei követelik ezt meg, hanem internacionalista kötelességünk, a szoc. országok népeihez való hűségünk és harcunk, amellyel résztveszünk a kapitalizmus elleni harcban nemzetközi síkon is megköveteli, hogy etéren is behozzuk a lemaradásunkat. Nem beszélve arról, ha figyelembe vesszük, hogy a Kongresszusunk irányelvei, amelyet ma. mindenki ismer, 19 65-ig a termel .kény ség 37-4-0%emelkedését, illetve növekedését irányozza elő. Felteszem a kérdést? Hogyan tudjuk ezt teljesíteni, ha nem teremtjük meg még ebben az évben Is 1960-ban az ; .lapját a termelékenység ilyenirányú növekedésének? L----------------------d
