Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.19.a/1)
1959-10-17 - 1959-10-18
F” “1 I J-60-revizionisták úgy állították■be a jelenlegi kapitalista államgépezetet, mint amelyik a munkásosztály és a dolgozók érdekeit szolgálja, szemben a szocialista állammal, amelynek véleményük szerint ma már el kell halni, mert nem töltheti be azt a funkcióját a szocializmus építésében, amiért létrejött. Ez a szemlélet elvtársak nyílt támadás a proletariátus diktatúrája, a szocialista államhatalom, a munkáshatalom ellen. És a különböző elhajlások, akár a jobboldali revizionista, akár a baloldali szektás szemléletek azok kétségtelenül az állami munka különböző területein is megmutatkoznak és különböző jelenségekben mutatkoznak meg a gyakorlati életben. A pártértekezleten, Schumeth elvtárs beszámolójában a kerületi Tanács munkáját általában pozitívnak értékelte. Meg kell mondanom elv társak, hogy az ellenforradalom éta eltelt .időszak azt bizonyltja, hogy a pozitív eredmények elérésében elsősorbán azért érhetünk el eredményeket és azért tartunk kerületiszinten ott ahol tartunk, mert a Központi Bizottság és a kerületi Pártbizottság a párt vezető és irányító szerepét az állami munkában arra helyre tette, ahol van. Ezt azért tartom szükségesnek aláhúzni, mert egyik másik elvtárs hozzászólásában ez a kérdés még ma sem eléggé tisztázott. És ne vegye rossz néven a Posta Járműtelep párttitkár elvtársa, ha meg kell mondanom, hogy a felszólalásának azzal a részével, amely a párt vezető szerepét és áltaé Iában a demokratikus centralizmusnak az elvét nem helyesen alkalmazta nem tudok egyetérteni. Az elvtársak, hogy 1956-ban az ellenség, a belső reakció szövetkezhetett, a mmunkáshatalom megdöntésére, az nem utolsó■sorban annak az eredménye, hogy ezekben a kérdésekben eszmeileg, ideológiailag sem voltak tisztázottak a kérdések. Jelenleg elvtársak a következő a helyzet, és itt Palicz elvtársnőnek a hozzászólásával sem tudok egyetérteni, mert lényegileg a XX. és XXI. Kongresszus határozatai után, amelyben Hruscsov elvtárs beszámolójában szembe száll és a marxizmus-leninizmus tanításaiból kiindulva igen is leszögezi, hogy a szocializmus építésében, sőt a kommunista társadalom építésében is fokozott szerepe van a proletariátus diktatúrájának, a munkáshatalomnak a szocialista államnak ez a fokozott szerepe olyan mértékben fog megmutatkozni, hogy az állami munka különböző területeire mind szélesebb mértékben vonjuk be a tömegek alkotókészségét és olyan mértékben vonjuk be hogy különböző állami funkciókat, mint társadalmi munkát fognak elvégezni a tömegek, ez azt jelenti, hogy a szocialista állam szerepe nem hogy elmosódik, nem hogy elhal, hanem az szocialista társadalom építésének további szakaszában még nagyobb jelentősége kell hogy legyen. Ezt szükségesnek tartom elv társak elmondani a következőkből kifolyólag: itt van pl. a jelenlegi történelmi, társadalmi helyzet nálunk az ellenforradalom után. Mik a tanácsok, és mi a mi munkáshatalmunk, a mi proletárdiktatúránk soronkövetkező feladata? A nemzetközi helyzetből kifolyólag ma a gazdasági építés a xk kapitalista társadalmi rendszerrel szembeni gazdasági verseny került előtérbe és a gazdasági ép.itőmunkában elvtársak, gontos és döntő szerepe van a dolgozó nép államának, a szocialista tipusu államnak, a proletariátus diktatúrájának. Ez a szerep pedig a L--------J
