Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.19.a/1)
1959-10-17 - 1959-10-18
r~ I- 38 -Hiba voltna, súlyos hiba volna többet jelölni ki célnak, mint amennyinek a valóságát, realitását ma biztosan állíthatjuk. De azok az irányelvek,amelyek a Kongresszusra, és gazdasági feladatainkra vonatkoznak, azt is megmondják, hogy a mi rész munkánkban, pártMunkankban, á11ami tunkánkban a p j?öletárdi’ktatura fejlődésének megfelelően előtérbe kerülnek a gazdasá i és politikai feladatok. Gazdasági téren pedig igyekszünk többek között, a szocializmus építését hazánkban meggyorsítani. Ez a lehetséges meggyorsítás ezekben az irányelvekben még nincsen benn. De az a meggyőződésünk, hogy erre a meggyorsításra, tehát az ütemnek az emelésére van módunk. Ahhoz azonban, az kell - és ez tulajdonképpen a legfontosabb gazdasági feladat, vagy mondjuk az összefoglaló gazdasági feladat, - ami az egész ország, minden kommunista előtt áll: hogy feltárjuk, mozgósítsuk, valósággá változtassuk azokat a lehetőségeket, azokat a tartalékokat, amelyek a mi gazdasági életünkben még bőven vannak. A tegnapi beszámoló is utalt'arra, hogy vannak -s itt a kerületben is bőven megnyilatkoznak olyan irányzatok, - hogy tartalékoljunk bizonyos termelési lehetőségeket, tartalékoljunk bizonyos %-o.kat arra, hogy jövőre is, vagy talán több év múlva- is túlteljesíthessük'a terveket. Nos, tartalékkal dolgozni, ez magában véve is egy nagyon szép, nagyon helyes cél és ezek a mi irányelveink is hangsúlyozzák a tartalékolásnak a fontosságát, hangsúlyozzák, hogy növelni kell tartalékainkat, nyeisanyagokban, árukban, devizában is, azért is, hogy tervgazdaságunkat szilárdabb alapra helyezzük, azért is, hogy a honvédelmünket erősítsük. De van kétféle ilyen tartalékolás. Van egy tudatos tartalékolás^ amikor azt mondjuk, hogy kérem, ennyi és ennyi anyagot tartalékolunk, nehogy zavarba jöhessünk ' a teimelésben és vannak erre még különböző számítások is, hogy ahhoz, hogy a termelésben ne legyen fennakadás, ahhoz a termelés különböző szakaszaiban,a külÖpböző termelési ágakban, és igy tovább, milyen tartalékolónak kell lenni. Arra is pl. hogy az üzletelmek, a kereskedéseknek miféle tartalékokkal kell rendelkezniök ahhoz, hogy ne jöjjenek zavarba és ne fogyjanak ki az áruból akkor sem, ha véletlenül többen akarnak valamilyen cikket vásárolni, mint amennyit eredetileg terveztek. Ez az I egyik fajta tartalékolás. Másfa/jta, egész másfajta tartalékolás az, ha az üzemben azt i mondják: kérem, mi nem vagyunk képesek a termelésünket több [ mint 3 %-al emelni, bár belülről meg vannak győződve róla, hogy 5, vagy 6, vagy 8 %-al is tudják emelni, de szilárdan állítják, hogy 3-nál töbure nem képesek, egyszerűen azért, mert tudják, hogy ennyit írnak be a tervbe és mégisiennél többet teljesítenek, al- Kor az bizonyos különleges előnyökkel, akkor az a vezetők sz.imára nagyobb prémiummal és esetleg: a nyereségrészesedés emelkedésével jár., Ez egy másfajta tartalékolás, ez egy nem kívánatos tartalékolás. Mert hiszen a mi termelési terveink általában olyanok, hogy normális munkamenetre, arra I vannak kiszámítva, beállítva, hogy az emberek rendesen dolgoz-I nak, de semmi különöset nem csinálnak. Abban a pillanatban, amint csak egy kicsit igyekeznek ■ z.átlagosnál, vagy az eddiginél jobban dolgozni, akkor amúgyis általában túl tudják teljesíteni ezeket a terveket. | L-------.J
