Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.19.a/1)
1959-10-17 - 1959-10-18
! 0G758 J » - 56 -És mivel ezt a néhány nagy célt tartja szemelőtt,. és azt méri, hogy mennyire maradtunk el, vagy mennyire közelítettük ,;eg ezeket a célokat, sokkal inkább összpontosíthatja a munkáját, a legfontosabb feladatokra, mint korábban. ■Imiitettem már, hogy a KB Kongresszusi téziseiben is megmutatkozik az/, hogy nem vagyunk elbizakodottak és tudjuk, hogy mindaz, amit tettünk, alapjában véve kevés ahhoz, amit még tennünk kell. Valóban ez vonatkozik gazdasági, kulturális életünk, egész társadalmi életünk majd minden területére. A XIV. kerületi PB beszámolójában Sok utalás volt rá, hogy a kerületben elért nagy sikerek és nagy eredmények mellett még mennyi a hiányosság, hogy megint csak a gazdasági területet célozza, hogy mennyi pl. a hiányosság a termelékenység és az önköltség ala ulása terén. Hozzátehetem, hogy sajnos, ezel sem a XIV. kerületet, jellemző különleges sajátosságok, A gazdasági feladatainkra es a II. 5 éves terv elkészítésére vonatkohó irányelvekből is kitűnik, hogy az önköltség terén és a munka terr" melékenysége terén elénk tűzött feladatoknak az elérésében koránt sincs minden annyira rendben, mint egyszerűen a termelési feladatok megvalósításában. Már pedig nyilvánvaló, hogy ha valóban előbbre akarunk jutni, akkor egyáltalában, nem érhetjük be azzal, hogy a termelést általában emeljük. Ha a termelést azzal emeljük, hogy több munkást foglalkoztatunk, több túlórát használunk, fel, akkor az következik, hogy a termelés csak olyan Mértékben nő, vagy még csak nem is egészen olyan mértékben, mint ahánnyal több embert foglalkoztatunk, mint ahánnyal több embert kell egyúttal fizetnünk is. Ha azt akarjuk, hogy azok, akiket a termelésben foglalkoztatunk, többet keressenek., és ha azt akarjuk, hogy ne csak ők kereshessenek, többet, de ezen kívül a társadalom egyéb szükségleteit is növekvő mértékben elégíthessük , ki, tehát, hogy tö b jusson pl. az oktatásra,a nevelésre, az iskolaépítésbe is, hogy több jusson a lakásépítésre, hogy több jusson a nyugdijakra, több jusson a családipótlékra, akkor ezzel egyáltalában nem érhetjük be, akkor arra kell törekednünk, hogy minden egyes emberre több és több termék essék ma mint tegnap és holnap, mint ma. Tehát arra, hogy a munka termelékenysége állandóan növekedjék. Ehhez többek között hozzátantezik az is, hogy a műszaki fejlesztésre az eddiginél sokkal nagyobb súlyt fektessünk. A műszaki fejlesztés és a munka termelékenységének az emelkedése nem teljesen azonos dolgok, de nagyon szorosan összetartozó dolgok. .Mert hiszen a munka termelékenysége általában azáltal emelkedik, hogy az ember tökélesebb, jobb szerszámokkal és gépekkel dolgozik es enne?.; következtében egy ember, ugyanaz az ember jobb gépekkel, jobb szerszámokkal, jobb technológiai módszerekkel, sokkal többet tud előállítani, mint korábban. Igen ám, de ahhoz, hogy ezt a műszaki fejlesztést elérjük, tehát, hogy jobb és több gépünk és szerszámunk legyen, ahhoz a beruházásainkat is növelni kell. A beruházásainkat lehetőleg nemcsak abban a mért ékben kell növelni,- ahogy a termelésünk általában növekszik, ahogy az életszínvonalunk növekszik, hanem lehetőleg ennél nagyobb mértékben. Valami kevés törekvés ebben az irányban megmutatkozik azokban az irányelvekben is, amelyeket a KB a II. 5 éves terv elkészítésére felállított. Ebben az irányelvekben colként az van kitűzve, hogy az ipari teiMielés 1965-be 1958-hoz képest tehát 7 év alatt 65-70 %-al emeljük, a mezőgazdasági termelést 50-52 -al. t_ — - —d
