Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.19.a/1)
1959-10-17 - 1959-10-18
r I » - 32 - 00'7 55 J számos olyan alulról jövő kezíerncnyezést fogunk megvalósítani, ami feltétlenül ezt a célt fogja szolgálni, Mi ebben az évben is törekedtünk arra, hogy a la:osság jobb ellátását biztosítsuk. Az ezévi tervünk pl. 2( ezer darabot irt elő a palackból, ezzel szemben mi vállaltuk azt, hogy havi ezer db-ot tudunk elkészíteni, s jövő évben még újabb 50 ezer* db-ot fogunk gyártani. A KISZ szervezetünk is hatékonyan ' ivette résztét a munkaversenyből. Vállalta azt, hogy üzemünkön belül az összes gépeket átfestik a Kongresszus tiszteletére, ez Ft. é fékben mintegy 200-280 ezer Ft-os megtakarítást jelent. Itt nem értek egyet a beszámolóval, mikor utalt ar./a, hogy az Alumínium..?, rugyárban a KISZ tagok között nincsen párttag. Igenis van, bár létszámukhoz viszonyítva nem sok, van 86 KISZ tagunk és van ezzel szemben 6 kommunista Kik'' tagunk. Elvtársak, ez nem nagy szám a létszámhoz viszonyítva, ellenben azt látnunk kell, hogy a KISZ-nek a ragyát mégis ez a 6 kői iunista adja, ez lendíti előre a KISZ további eredményes munkáját. A beszámoló foglalkozott azzal is, hogy nálunk igen komoly hiányosságként mcsült fel az, hogy a termelékenységet és a kifizetett béi1 nem egyenlő arányban emelkedett, hanem komoly mértékben meghaladta a^kifizetett bért, a termelékenység emelkedését. Tény az, hogy ez fennáll, ezt megcáifolni nem lehet, ellenben annyit kívánok felhozni, hogy elsősorban nálunk ez abból adódott, hogy maga a Minisztérium engedélyezte a béralapemelést, s másodsorban a kislétszámból. Hogyan kerülhetett ez mégis fel, hogyan következett ez be. Addig, amíg mi harcoltunk a túlóra ellen, ugyanakkor megfeledkeztünk arról, hogy a plusz létszám növekedésével ai'ényosan kellett volna növekednie a termelékenységnek is. Ez tanulság számunkra, s Ígérjük azt, hogy ez a jövőben nem fog előfordulni. A beszámoló számos része, amely nem is bírálatként hangzott el felénk, tanulságként szolgál, ezt mi a mindennapi munkánkban fel is kívánjuk használni. A határozati javaslat első pontjával nem egészen értek egyet, amely foglalkozik az elméleti színvonal emelésével, az oktatás kérdésével. Megemlíti, hogy számos elvtárs alacsonyabb oktatási formában vesz részt, mint azt a® képzettsége indokolttá tenné. t Kekem az a véleményem, hogy az 1960-61-es oktatási évben ismét engedélyeznénk a szakosított oktatást azoknak az üzemi pártszervezeteknél, ahol erre a jogos politikai felkészültség megtalálható, akkor ez' a hiányosság ezzel az intézkedéssel minimálisra csökkenne. Ezt a megállapításomat azzal'kívánom alátámasztani, hogy az 1957/58-as évben, mikor ez engedélyezve volt, hasonló hiányosságok ilyen formában nem merültek fel. Hiba volt azonbax/abban az időben is a színvonal kérdése, melyet megfelelő intézkedésekkel meg lehetne szüntetni. Tapasztalatom az, hogy sok olyan párttag, van, aki pusztán kényelemből sem akar kerületi oktatásban résztvenni, ilyen Pol.Gazd. Filozófia, vagy egyéb szakoktat.ás vonalén, mert hát a munkaidő befejezése, azonkívül,az idegen környezet valahogy elkényezteti őket. De véleményem'szerint - ismételten mondom ezt, meg-tarthatnánk üzemi viszonylatban is, ügyelve,arra, hogy jólképzett propagandistáink legyenek, akkor ezt a problémát meg tudnánk ilyenformán is oldani. A határozati javaslat többi pontjaival egyetértek. Összefoglalva én csak annyit kívánok mondani, hogy a mai'Pártértekezlet határozatait és azonkívül a Központi Vezetőség határozatait mi minden tekintetben igyekszünk végrehajtani és éppen az ilyen igyekezetünkre való tekintettel kérnénk a most L — j
