Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Agitációs és Propaganda Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.18.a/11)

1988-12-12

r ' ' ~ ^ ' » | ■ r; i- 2 -E réteg megnyilvánulásainak objektiválódott formái az alter­natív mozgalmak,amelyek szinte egytöl-egyig értelmiségi cso­portosulások. Programjaik alapján következtethetünk arra, hogy se erkölcsi, se anyagi, se politikai helyzetükkel nin- I j csenek megelégedve, változást akarnak. Leszámítva azon részüket akik a fennálló viszonyokat, neve­zetesen a szocializmust megkérdőjelezik, elgondolkodtató az rfps. a tény, hogy miért nem a párt adta kereteken belül kísérlik , • meg "érdekeiket" érvényesíteni? Megnyilvánulásaikból (a tömegkommunikációban létszámarányu­kat jóval meghaladó mértékben szerepelnek) kitetszik, hogy a párt se belső demokratizimusáva1, se szellemi szabadságával nem elegendő tér számukra. Több demokratizmust, több szabad­ságot igényelnek. Az alkotó munkához bizonyos fokú önálló­ságra van szükség. Ezzel szemben a kulturális életben sem a centralizmust, sem a bürokráciát nem sikerült leküzdeni. A helyzet ilyetén alakulása a párt egész történetének. s ezen belül értelmiségi politikájának elemzését tenné szüksé­gessé. De itt és most Angyalföldön ez meghaladná kompetenci­ánkat . Angyalföld értelmiségéről mindezek ellenére elmondható, hogy bár helyzete nem sokban különbözik a főváros és az ország egyéb régióinak értelmiségétől, ma még állásfoglalásaival, cselekedeteivel nem fordult el a párttól. Ezt igazolják ke­rületi adataink is: 1988-ban a tagkönyvcsere során az össz­­ki lépők mindössze 21.4 %-a. volt szellemi foglalkozású. 1988- t bán a pártba felvettek 39,8 %-a főiskolát, egyetemet vég­zett. A kerületi nyilvántartás alapján elmondható, bár ab­szolút értelemben csökkent, a párttagfelvétel, de ezen belül az értelmiség aránya nőtt. 4 4- I

Next

/
Oldalképek
Tartalom