Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Agitációs és Propaganda Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.18.a/11)
1985-12-19
___________ _ _ _ —— —T" r ' " j ' 1 - •> {i j i 11- 6 -Ezen feladatok elvégzése, az esetek folyamatos figyelemmel kisérése biztosítaná az igényelt figyelmet. Tapasztalataink szórint azonban a körzetiorvosok számos egyéb feladata miatt a teendők egy része több helyen és esetben elmarad, vagy nem teljes hatékonyságú /indokolt vizsgálatok elvégzése, pl. cukorbetegség fiatalkorú kiszűrése/. Az egy körzeti orvosra jutó magas gyermeklétszám /1.170 fő/ az iskolai és körzeti orvosi populatio keveredése, gyakori helyettesítések miatt nem jut kellő idő, a fiatalok az iskolaorvosi tevékenység rovására rangsorolódnak. Első helyre kerül a konkrét betegellátás, soros körzeti rendelék i f ^ sok elvégzése és csak ez után kerülhet; sor a megelőző szűrővizsgálatokra, nevelésre az iskolai munkára. Ugyanakkor látnunk kell a megoldás keresése közben azt a meglévő szellemi többletet - szakképzett védőnők főiskolai végzett- -O séggel -, mely megítélésünk szerint nem tudása, gyakorlata alap- Is ján rangsorolódik: ep;észségiigyi szakdolgozói feladatot lát el többségűk, nem látja értelmét a többlet tudás megszerzésének. ügy gondoljuk, a megoldás egyik forrása ezen szakemberek egy részének iskolaegészségügyi területre történő átirányítása lehet• ne. Condot okoz az ellátásban, egészségügyi nevelésben az is, hogy az iskolák nem mindegyikében van megfelel" rendelő, esetenként a meglévőt is más célra használják. Hátráltatja a nevelési folyamatot az a tény is, hogy megítélésünk szerint, néhány iskola ki[ ’ vételével nem alakult ki szoros, folyamatos kapcsolat az iskola orvosa és az iskola igazgatója, illetve helyettesei közötl. Még rosszabb a tapasztalat a szülői kapcsolatok kialakításának ezen sávjában, ugyanis a szülői választmányokban sincs e lényeges területnek felelőse. A felsoroltak hiányát azért is súlyos problémának tartjuk, mert i lényegében e korosztálynál kezdődnek a "beilleszkedési" zavarok, de nem mindig jutnak kezelési lehetőségek közelébe. Későbbi kihatásuk mind az egyén és család, mind a társadalom számára rendkívül károsan, nehezen megváltoztathatók lehetnek. Véleményünk szerint - ezt a szakirodalom Is alátámasztja - a későbbi serdülő korúaknái fellelhető káros deviáns magatartásformák, egészségügyi zavarok éppen ezen korosztállyal való alaposabb,dif_________________________________________________________£_________________________________________________________ l|pf|I ■■
