Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártépítési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.18.a/10)
1988-03-22
. ■ r. . ■ IlllwS 5, H ifS •' c’ í i I w- 4 -A beszámolók értékelték a tömegszervezetek működését, pártirányitását. E területen is hiányzik a munkában a megújulás, a szervezetek többsége a megszokottság mellett nem ismerte fel gyengéit, hiányosságait. Továbbra is kevesebbet foglalkoztak a beszámolók és 'a hozzászólások a pártszervezetek ideológiai és politikai nevelő munkájának minősítésével, feladataival. Az sok esetben a politikai oktatással azonosítják. I 3./ A lakóterületi-körzeti pártalapszervezetek beszámoló taggyűlésein, a három küldöttértekezleten felelősen, kritikusan foglalkoztak a lakosságot érintő kérdésekkel, a közösségi kapcsolatok erősítésével, a körzeti í'X partmunka hatékonyságával. Az aktivitás, a megjelenés a korábbiakat meghaladta. Erőteljesebben bírálták a lakossági fórumokon tapasztalható közömbösséget, a párttisztségek vállalásától való visszahúzódást. Igényként merült fel a kerület vezetésével való többszöri találkozás, a kerületi üzemek eredményeiről való tájékoztatás. Kritizálták a tömegkommunikáció egyoldalú, sokszor felelőtlen,állásfoglalástól mentes munkáját. Beszámoltak az idős, beteg emberekkel való foglalkozás helyzetéről. Az 1987-ben megalakult vállalkozói /kisiparos/ pártszervezet eddigi tevékenységével igazolta az alapítás helyességét. Működésűkben a kezdeti bizonytalanságok kezdenek megszűnni. A vezetés és a tagság akti/"•’X vitása fejlődő, többségüket a pár talapszervezetben végzett munka komo lyan motiválja. A vezetés kezdeményezései az elvtársi közösség kialakítására irányulnak, melynek folyamata kedvezően alakul. Szövetkezeti területen a taggyűlések aktivitása az átlag alatt volt, melyek okai részben, hogy az egyéni beszélgetések értékelését külön taggyűlésen tartották, másrészt az, hogy a beszámoló taggyűlésekkel párhuzamosan folynak a közgyűlések és az azt előkészítő munkahelyi tanácskozások. A Kisszövetkezetek területén a beszámolók gondként vetették fel, hogy rosszul érintette ezen gazdálkodó szervezeteket a rendelkezési alap megszüntetése s a helyette létrehozott egységes vagyonalap, melyet már sokan "államositás"-nak neveznek, melyben nem tükröződik eléggé a tagok kockázatvállalása. A műszaki értelmiség köréből a helyi vezetés felé várakozásukat a helyzetük javítására hozott intézkedések mielőbbi érezhető megvalósítása iránt. 3*