Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártépítési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.18.a/10)
1987-09-03
iM '“ . “" ' 1 *í j- 3 -’M1 i E növekvő tendencián még a jól dolgozó pártalapszervezetek mindi egyike sem tud változtatni. A párttagsággal szembeni követelményekét az alapszervezetek jelentős része nem tudja a korábbi szinten érvényesíteni. Az alapszervezetek nem kezdeményezik azok kikerülését, akik nem felelnek meg a követelményeknek. A politikai meggyőzés körülményei nehezebbé váltak, sok a kedve' zőtlen tényező, bátortalanok, számos esetben tájékozatlanok, érv- I hiánnyal küzdenek az alapszervezetek vezetői, aktivistái. A párttagság marxista-leninista világnézete és felkészültsége nem fej-I lődött megfelelően, a párt és tömegpolitikai oktatáson kevés ismeretanyagot sajátítanak el a hallgatók. Gyarapodott a tisztázatlan ideológiai kérdések száma. A párttagság személyes érdekeltségén az alapszervezeteknek nem si^ került lényegében javitani. A munkához, közélethez, közösséghez, a társadalmi tulajdonhoz való viszonyban tovább fokozódott az elszemélytelenedés. A pártalapszervezetek nem lépnek fel megfelelően a hanyag munkát végzőkkel, a passzívakkal, a mások sorsával nem törődőkkel, a pazarló magatartás tanúsítókkal szemben. Ugyanakkor a társadalmi normák és értékrendek változása esetenként zavarokat okoznak, akadályozzák az eligazodást. Az alapszervezeteknek a politika képviseletében és alakításában játszott szerepük elmarad az elvárásoktól. Ebben aktiv szerepet vállaló párttagok száma csökkenő tendenciájú, az alapszervezetek módsze^ rei nem újultak meg megfelelően, a meglévők sem töltődnek meg mindig a megfelelő tartalommal. Nem fordítanak megfelelő figyelmet arra, hogy a felvetődő kérdésekben megfelelő tartalmi egységet alakítsanak ki. A pártalapszervezetek munkájában még ma is megtalálható jelenségek - a túlzott ügyintéző és adminisztráló stílus, a munkaidő indokolatlan igénybevétele, az élő politizálás, meggyőzés fontotosságának a mellőzése, a jó elvtársi kapcsolatok építésének elhanyagolása, az aktuális kérdésekkel való foglalkozás elmulasztása, a rossz munka megosztás - nem járulnak hozzá a mozgalmi jellegük erősödéséhez . A nagyobb vállalati önállóság keretei között még csak a legjobb alapszervezetek munkájában tapasztalható fokozottabb önállóság, a döntési, állásfoglalási lehetőséggel való élés. ____________________________________________________________________________________________________________________&____________________________________________________________________________ j í J » ..
