Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártépítési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.18.a/10)
1985-09-27
r • • * - ---------------------------------i 1- 6 -A kerületi fiatalok: nominál keresete - alacsonyabb mértékben - de az idősebb korosztállyal együtt emelkedett. A legnagyobb feszültség a pályakezdőknél van. Az éves bérfejlesztéseknél általában egyharmaddal kapnak kevesebbet az átlagostól. Az ipari vállalatoknál, szövetkezeteknél és a szolgáltatásokban még ennél is nagyobb a különbség. A pályakezdőknél szenved leginkább csorbát a munka szerinti elosztás elve. Csoportjuk átlagkeresetét a közép 1 és felsőfokú végzettségű szellemi dolgozók érik el legkésőbb. A bérek sok esetben nem fejezik ki a munkával kapcsolatos szakmai és minőségi követelményeket, teljesitményeket. fiz a tény nem ösztönöz a fő munkaidőben végzett munka hatékonyságának növelésére, ! ^ kényszerít az anyagi előnyszerzés és személyes helyzetjavitás ór^ dekében végzett többletmunkára és a fluktuációra. Alapvető ellentmondás abban is jelentkezik, hogy a fiatalok jelentős része nem kap elegendő, felkészültségüknek megfelelő erőtpróbáló. bizalmat jelentő feladatot. Negyedrészük úgy Ítéli meg, hogy képzettségének nem megfelelő munkát végez, finnél is magasabb az intézményekben, a szolgáltatásban és az ipari vállalatoknál az arányuk. Figyelemreméltó, hogy a fiatal pedagógusok 17 ‘A*a is hasonlóan vélekedik. A fiatalok több mint háromnegyed részének keresete az átlagkereset alatt van. A tanintézetekben, egészségügyi- és egyéb intózmóf'' nyékben e mértéket is lényegesen meghaladja. I A fiatalok kétharmada végez rendszeresen túlmunkát. 50 rt-uk átlagosan havi 45-50 órát, 40 /£-uk nem a szakmájában. A vgm-ekben dolgozó fiatalok aránya megközelíti az összdolgozókon belüli arányukat. A túlmunkából származó jövedelem a fiatalok közel felénél ezer forint alatt van. A túlmunka végzése döntően a családban okoz problémákat, a társadalmi munkavégzést csak 7-8 százalékuknál zavarja. A túlmunkavógzés célja döntően a lakáshozjutás anyagi feltételeinek biztosítása, az életszínvonal tartása és növelése. Szakmai okokból a fiataloknak csak egyhatoda végez túlmunkát. ' * |
