Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.18.a/9)
1987-01-23
- 5 - j nagyon differenciált képet mutat. Társadalmi méretekben a fegyelmezetlenséget elítéljük, de a gyakorlatban már elnézőek vagyunk. A kerület iparvállalataira, szövetkezeteire általában jellemző, hogy az elmúlt években a termelés növelését a létszám folyamatos csökkenése mellett - nagy volumenű beruházások nélkül - valósították meg. Ez a tény azt bizonyítja, hogy a termelékenység növekedésében, a belső tartalékok feltárásában jelentős előbbrelépés történt. Ugyanakkor az elemzések szt is bizonyítják - bár vállalatonként differenciált a kép -, hogy további belső tartalékok I vannak a vállalati struktúra, szervezettség, a költségérzékenység komplex kezelésének kialakításában. Ez még nem vált a napi gondolkodás szerves elemévé. Továbbra is jellemző gazdálkodói magatartás, reflex, hogy neml teljesítés esetén a külső tényezők negatív hatása szerepel az k ^ első helyen. Az elméleti kifogást - amely több konkrét esetben jogos - azonban konkrét gyakorlati mérés nem követi, ezért ezek f ' a teóriák elfogadhatóak, de a mérés hiánya miatt nem számszerűsíthetőek. A megfigyelt 35 vállalatnál és 10 szövetkezetnél csu; pán 25 #-nál érhető tetten a külső veszteségi okok szerinti elem** zés, de itt sem éri el az éves munkaidőalap veszteségének 1 #-át. | , Hasonló a belső szervezetlenségből adódó helyzetelemzés is. [ Jogos kifogás éri a törvényes munkaidő alatt hivatalos ügyeiket - vagy magánügyeiket - intéző dolgozókat, a vezetők ezirányú lojalitását. Ezen a területen jelentős előbbrelépés történt a kerületi Tanács, az OTP, a kerületi Rendőrkapitányság, a szolgáltató ^ egységek rugalmasan alkalmazkodtak a lakossági igényekhez, az elvárásokhoz, de a konkrét ilyen irányú igénybevétel többnyire még elmarad a lakosság részéről. Az ügyintézés a szolgáltatás igénybevétele továbbra is helyományokon slapul - amit el lehet intézni munkaidő alatt, azt nem kell szabadidőben -, a szemléletváltozás nem történt meg "igazán" egyik oldalról sem. Érdekes kimutatást tükröz az 1. számú melléklet. Addig míg az éves munkaidőalap i | kb. 2 %-kt éri el az egyéb veszteség, és a törtnapi kiesés sem éri el a 2 #-ot, addig a szöveges elemzésben jelentős hangsúlyt kap a társadalmi és államigazgatási ügyintézés miatt kiesett veszteségidő. Ennek ellenére meglepően kevés elemzés foglalkozik az egyéb veszteségidők feltárásával, az igazolatlan hiányzás a a munkaidő alatt "nem hivatalos" ügyeket intéző dolgozók kieső idejének konkrét feltárásával. Addig míg a vezetés, a dolgozók a külső feltételekkel, a körülményekkel szemben kritikusan lépnek fel, elítélik a fegyelmezet• - . • ^ I ^ í ' ’ , . - - ■ . ...
