Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.18.a/9)
1987-01-23
j * * - ■ ■>*.>- 5 - i A vállalati, intézményi magatartásban még mindig meghatározó a kapacitáshiányból kiinduló tervezés, gondolkodás - ez erősen érezhető középvezetői szinten is - a munkaerő megtartó szemlélet. A vezetők a felelősségrevonás szigorúbb eszközeihez csak végső esetben nyúlnak. Jellemző azon intézkedések száma, amikor a vállalatok a fegyelmi felelősségrevonás helyett "békésen eltanácsolták" a dolgozót, nem megfelelő munkavégzés, vagy magatartás miatt. Ezt a fajta vezetői magatartást erősítette a kedvezőtlen munkaerő kínálat - mennyiségben és minőségben egyaránt -, a gazdálkodásban megjelenő különböző szektorok elszívó hatása, amely végsősoron hozzájárult a munka- és az állampolgári fegyelem lazulásához is. Az időbérben, alkalmazotti területen, teljesítményben dolgozók többsége igényli, hogy a zavartalan munkavégzés feltételeit számá^ ra biztosítsák, a Jövedelem növelése érdekében fegyelmezetten dol^ goznak. Az átlagosnál,Jobb a munkafegyelem, a munkaidőkihasználás a normatív követelmények alapján dolgozók körében. Gyakoribb a lazaság, fegyelmezettlenség a nem teljesítménybérben dolgozók, vagy időbéres munkaterületeken és az alkalmazotti állománycsoportokban. A dolgozó kollektívák Jelentős részénél természetes igényként fogalmazódik meg a munkahelyi fegyelem megtartása, többsége elítéli az ettől eltérő magatartási formát. Ugyanakkor tapasztalható, hogy a munkafegyelem társadalmi be nem tartására élénken és felháborodottan reagálnak, de saját ilyen Jellegű fegyelmezetlenségüket többen bocsánatos bűnnek tekintik. A munkahelyi kollektívák ^ fellépése felelősségrevonása általában elmarad. Elgondolkodtató Jelenség, hogy ugyanazok az emberek akik VGMK tagként eréjesen lépnek fel a fegyelmezetlen, rossz minőségi munkát végzőkkel szemben, ugyanők a főmunkaidőben tapasztalt hasonló fegyelemsér- 1 tők esetében már lényegesen elnézőbbek. A vállalatoknál szerzett tapasztalatok alátámasztják, hogy minden területen szemléletváltozásra van szükség. Olyan ösztönzési rendszert és teljesítmény-követelményt kell kidolgozni, hogy a dolgozók önmaguk is érdekeltek legyenek munkájuk szervezésében - VGMK erre Jó példával szoglálnak -, illetve a munkaidő maximális kihasználásában. A munkaidőalap hasznosításának körében elsődleges szempont a tartalmi munkafegyelem biztosítása /vállalati kategória/. E kötelel....................——-____________________________________________________________________j
