Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.18.a/4)
1988-01-27
■ ' (HEÉ! ' u mi 1j-l#» i 5 Kivánatos lenne az ő esetükben is konkrétan kijelölni, hogy a helyi politika alakításában mik a jogaik és kötelesséneik. Egyértelmű helyeslésre talált a választott testületek szerepének ^ erősítése, a bürokratizmus csökkentésének inénve. A választott testületek szerepének növelése kapcsán kulcskérdés a Központi Bizottság munkájának megreformálása. Ma a tényleges hatalmat nem a KG gyakorolja. A KB ma nem tud tényleges fóruma lenni a párton belüli érdekegyeztetésnek, a politikai vitának. ^ Olyan helyzet lenne a kivánatos, hogy a KB és a mellette dolgozó munkabizottságok igazi vitafórumok lehessenek. A bürokratizmus csökkentése viszont mindaddig csak kivánság marad, amig a szervezeti struktúrát át nem alakítjuk. Ide kapcsolódóan felvetődött az, hogy a függetlenített apparátusok létszámcsökkentése előtt tekintsük át a várható feladatok körét, és a feladatokhoz igazitsuk az apparátusok összetételét és létszámát, továbbá teremtsük meg az apparátusokból való kikerülés gazdasági, erkölcsi feltételeit.- A végrehajtás ellenőrzésének javítása szintén általánosan helyeselt tétel, de egyoldalú. Amig a KB számára az ellenőrzés gyakorlata viszonylag jól kidolgozott, addig a párttagság tény^ leges bevonására nem tartalmaz a dokumentum világosan értelmezhető elképzeléseket. Azt az állítást a 9. pontban, hogy az MSZMP a tevékenységét az egész társadalom ellenőrzése alatt végzi, nem tudták értelmezni.- Az egység és sokszínűség a véleményekben a gyakorlatban és a cselekvésben ideológiailag is teljesen tisztázatlan. A tisztázatlanság rányomja bélyegét a lo. pontban tárgyaltakra is. Ki dönti el, hogy valaki egy kisebbségnek a tagja, vagy egy frakcióé? Mik a szervezeti feltételei annak, hogy a tekintély tisztelet ne bénitsa meg az álláspontok szabad kifejtését? 4 I í 3T. 1 ■IMII " ' *