Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.18.a/4)
1988-10-19
■ && •* i polgári szabadságjogok törvénybe iktatásával. bokán ast tartották alapvetőnek, hogy oz -ni törvényeket kosos alkotmányossági tfcritériymok hassák át, ezáltal megelőzhet y.,' hogy újra módosítani’ kelljen ezeket a jogszabályokat. .. • ' A tervezetek szövöget sokan elnagyoltnak, stilisztikailag elfogadhatatlannak tartották. Többen szóvá tették, hogy túl sok a nem kellően megmagyarázott, félreérthető fogalom /pl. állam közrendje, ' közbiztonsága, közerkölcs, közegészség stb./ Ezen hiányosságokat javasolták mielőbb pótolni, még akkor is ha a Polgári és Politikai jogok Nemzetközi Egyességokmánya alkalmazza ugyanezeket a fogalma- ' kát. ^ k Mindkét törvénytervezet azzal a paragrafussal kezdődik, hogy a Magyar Népköztársaság elismeri és biztositja az egyesülés illetve a gyülekezés szabadságát. Ezt a megfogalmazást a társadalmi viták során többen is élesen kifogásolták. bokán fogalmaztak úgy, hogy a politikai intézményrendszer továbbfejlesztéséhez elengedhetetlen az alkotmányossági alapkérdések újrarendezése. Ennek megfelelően az állam nem kegyet gyakorol aszal, hogy ezeket a jogokat elismeri és biztosítja, hiszen ezek az állam polgárait automatikusan megilletik, s ennek egyértelműen ki kell tűnnie a törvényszövegből is. Sokan kifogásolták, hogy a törvénytervezetek csak "adagolják" a demokráciát, túlszabályozottak, sok bennük a fék, s ez nem erősiti az állam és az állampolgárok közötti bizalmat. A gyülekezési törvénytervezettel kapcsolatosan az engedélyezés és annak mikéntje, vagyis hogy ki döntsön az engedélyezésben, valamint a határidők voltak a legvitatottabbak. A főbb kérdéseket az alábbiakban lehet összegezni: ----------------------------------------------*----- az egjres paragrafusok terjedelme aránytalan, a jog dokiarátlása néhány mondat, ám a tiltások hosszú- hosszú sorokat vesznek igénybe ,- erősen vitatott volt a gyűlés tervezett időpontja előtt legalább öt nappal szükséges bejelentési kötelezettség. Többen sokaltálc ezt a terminust azzal az indokkal, hogy ez még nehézkesebbé teszi a döntési mechanizmust. Többször megfogalmazódott, hogy az állampolgári szándékok előzetes megmérettetése helyett, azok utólagos birói szankcionálását kellene intézményesíteni. Cp ~~ " '"ygAAti'~ ' — —----------------------— — • — .............. r '
