Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.18.a/4)

1987-06-17

M 9 p *- 5 -Egyre több a kezdeményezés e fórumokon a helyi feladatok megol­dására, nehézségek elhárítása érdekében, de ez nem olyan hatás- 1 fokú, hogy a feltételek rosszabbodásának ütemét ellensúlyozni, vagy a folyamatokat kedvező irányba alakítani tudták volna. /GANZ MM KMGY, FOKA Bp-i Hajójavító, Redőnygyár, Kaliber/ A taggyűlések fő tartalmát, a gazdaságpolitika helyi megvalósi­. tása, a célok megoldását elősegítő szervező, tudatformáló, elem­­^ ző munka jelentette. A párttagok közötti éles, szenvedélyes vi­ták is többnyire ehhez a feladatrendszerhez kapcsolódnak. A figye­lem továbbra is az elosztás kérdéseire, és kevésbé a termelés, a hatékonyság, a helyi tartalékok feltárására irányult. Az érdek­­^ feltárásra ,érdekegyeztetésre kevesebb energia jutott. A valós érdekkülönbségek felismerésére irányuló elemző munka nem elég el­mélyült és szakszerű, az érdekellentétek vállalása bátortalan. A pillanatnyi és távlati érdekek felismerése és felismertetése is erőtlen. Az érdekkülönbségek számbavételéhez, az érdekek egyezte­téséhez szükséges állásfoglalás gyakorta elmarad. Ez fékezi a po­­politika aktiv képviseletét. Az alapszervezetek mozgósitó erejű gazdaságpolitikai döntéseihez hátteret biztositó felsőbb állásfoglalások ? pártmunkóban.sokszor késnek, illetve elmaradnak. Elmozdulás van a helyi döntéselőké­­szités demokratizmusának fejlesztésében, azonban gyakori, hogy a gazdasági vezetés nem igényli a párt bevonását a döntések elő­­munkálataiban. Az alternatívákat a gazdasági vezetés nem mutatja be kellően. A taggyűléseken a vita szerepe nem nőtt jelentőségének megfelelő­en. A döntéselőkészités szűk körű, sokszor alacsony színvonalú. A határozatok és állásfoglalások meghozatalához általában kevés információ és érvanyag áll rendelkezésre. Ez több irányú problé­mára utal. Jelzi a vita vállalásától való tartózkodást, bátorta­lanságot, a helyi viszonyok pontos ismeretének hiányát, megala­pozatlanságát. /pl.: az ITV, KERIPAR 2., Kéziszerszámgyár, Magyar Acél pártszervezeteinél többször felszínre került a belső érde­keltségi rendszer felülvizsgálata/. Mind gyakoribb jelenség a kom­munisták körében, hogy csupán passziv szemlélői a vitáknak, vagy elhatárolva magukat a vitától,különálló véleményüket hangoztatják. L .4: s • *** ^ - ■ •— —»■' ■ —■ —«é——■— ^ ■ - ~ —**■—— / ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom