Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.18.a/4)
1987-06-17
| 7TM—7----------------------------------- " 11 ------—-----* i- 2 -S‘ J '•vSH' M Az alapszervezeti munka fogyatékosságai is szembetűnőbbek, mint Í korábban. Az indokoltnál lassúbb a pártmunka fejlesztését eredményező lépések kidolgozása és végrehajtása. Az alapszervezetek jelentős hányada tanácstalan a pártélet feszültségpontjainak értelmezésében, feloldásában, kisebb része következetlen a megnövekedett hatáskörök gyakorlásában, a munka hiányosságainak feltárá- I sában. Gátolják az eredményesebb munkát szemléleti problémák is. Jelen vannak a pártéletben felesleges formaságok, beidegződések és megszokások, konzervatinizmus, az idejét múlt módszerekhez való ragaszkodás. Érzékelhető még ma is - a korábbi pártélet jellemző gyakorlatának hatása - a felülről várás. ^ A követelmények, az alapszervezeti munka fogyatékosságai, indokolják működésük elemzését, a legszembetűnőbb hiányosságok feltárását, megszüntetésük érdekében szükséges lépések meghatározását. Ennek során hangsúlyos kérdés, hogy a párt vezető szerepe erősítése, a pártegység folyamatos megteremtése a pártmunkában is "bevált" eszközök eredményesebb alkalmazását, a taggyűlések, az alapszervezeti pártélet színvonalasabb megvalósitását teszik szükségessé.A pártalapszervezetek tekintélyét - ma jobban, mint korábban - a helyi folyamatokkal való foglalkozás, a konfliktusok folyamatos feltárása, megoldásuk kimunkálása, az élőbb pártmunka és a párttagság példamutatása határozza meg. r> ■§ Főbb következtetések A kerületi, az üzemi, intézményi PB-k irányitó munkájuk során az alapszervezetek önállóságát biztosítják, felelősségüket érvényesítik. Az ágazati PB-k létrehozása - az alapszervezeti önállóság csorbítása nélkül - elősegíti az alapszervezetek sajátos tartalmi, politikai feladatainak megoldását. Az elmúlt években - törekvéseink nyomán - a pártalapszervezetek, a vállalatok, intézmények belső szervezete és a tömegszervezetek felépítése között jobb összhang alakult ki. Folyamatosan VB elé kerültek az indokolt változások /pl.: SZKIV, szövetkezeti alapszervezet, kisiparos alapszervezet, stb./. v * ■ ■■ -i -